A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása

A Kisgazdapárt vezetői, szervezői és agitátorai 1919 januárjában az országban mintegy 370 községben alakították meg a pártot.

15 Az adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy e pártalakulások elsősorban azokban a megyékben voltak sikeresek, ahol a Kisgazdapárt már régebben, ill. 1918 decemberében is szervezkedett. Dunántúlon Zala megyében két választókerületben (zalaboksai és lendvai) és még 53 községben, Somogyban 107, Veszprémben 63, Tolnában 21 faluban és Fejérben 3 választókerületben alakult pártszervezetük. Pest megyében 19, Hevesben szinte mindenütt, Borsodban 40 és Bihar megye legtöbb falujában sikerült pártszervezeteket létrehozni. Január elején felállították még a párt szervezőirodáját Szatmárnémetiben és Beregszászon. Az előbbi feladata volt Szatmár megye, az utóbbié pedig Zemplén, Ung, Ugocsa és Bereg megyék szervezése. Az itteni eredményekről azonban nincsenek adataink. Valószínűleg az e megyékben megkezdett szervezkedést megzavarták, ill. lehetetlenné tették az észak-nyugatról előretörő cseh-szlovák és a dél-keletról érkező román csapatok. A Földmívespárttal történt egyesülés után a Kisgazdapárt parasztság körében végzett agitációja nem változott meg, nem lett jobboldalibb. Az egyesülés után a Kisgazdapárt vezetősége csupán annyi engedményt tett a Földmívespártnak, hogy elfogadta azt a gondolatot, miszerint „lehetőleg a nemzet minden rétege legyen képviselve saját kebeléből választott képviselővel" a pártban. Ugyanakkor figyelmeztették a szegény-, kis- és középparasztságot, az agrárproletariátust és a mezőgazdasági cselédeket, hogy ,,ha saját maguk között találnak képviselőjelöltnek való egyént, akkor azt ajánlják a képviselő jelölő gyűlésen," mert — és ezt többször hangsúlyozták — ,,nem szabad elvesznie a Kisgazdapárt kisgazda jellegének". Hirdették: a párt központi vezetőségének nincsenek jelöltjei, mert azt akarja, hogy mindegyik választókerület saját maga keresse meg jelöltjét a saját kerületében és csak oda küldenek jelöltet, ahová azt maga a választókerület kéri. A pártegyesüléssel kapcsolatban elhangzó gyanúsításokkal és vádakkal szemben közölték tagságukkal is, hogy a Földmívespárt csatlakozott a párthoz és így továbbra is a ,,Kisgazdapárt programja az irányadó, az alap". Az aggodalmaskodókkal közölték: ,,bárki és bármennyien is lépnek be a Kisgazdapártba, abban csak addig maradhatnak, amíg a párt hű tagjai lesznek Szabó István pártelnök vezetése alatt." A központi vezetőség pedig gondoskodni fog arról, hogy a „kisgazdapárt önállósága, függetlensége, annak programja alapján megőriztessék.

16 A választásokra készülve a pártagitációban és a szervezkedésben hangsúlyozták, hogy a falusi asszonyoknak is részt kell venniök a szervezkedésben. Az általános és titkos választójog módot ad arra — írták —, hogy az asszonyok és a nagykorú nők is szavazzanak (természetesen arra a jelöltre, akire akarnak), de a parasztság hozzátartozóinak a Kisgazdapártra kell szavazni. Hangsúlyozták, hogy a falusi asszonyoknak nem szabad húzódoznia a szavazástól, mert a szociáldemokrata hmnkások „feleségei és egyéb hozzátartozói, akiknek joguk van a szavazásra, egységesen szavazni is fognak a szocialista jelöltre". Hivatkoztak a januári angol választásokra, ahol szintén első alkalommal szavaztak a nők és „éppen női szavazatok buktatták meg a legtöbb helyen a szocialista jelölteket".

17 A Kisgazdapárt januári szervezőgyűlésein nem volt összeütközés a szociáldemokratapárt helyi szervezeteivel, pedig azokon sok esetben részt vettek az MSZDP tagjai is. Ilyen eset volt január 19-én Berettyóújfaluban, ahol a gyűlésen az „öntudatosan szervezett" szociáldemokrata párt tagjai is jelen voltak és meghallgatták a Kisgazda15 Az adatokat A Kisgazda, 1919. I. 5—

П. 2. között megjelenő számaiból állítottam össze. 18 A Kisgazda, 1919. I. 19. 4. 17 A Kisgazda, 1919. I. 19. 4. 312