A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása

párt szónokait. Mayer János beszédében „részletesen bírálta az egyes pártok programját" és összehasonlította azokat a Kisgazdapártéval. A gyűlés után Papp László, a helyi szociáldemokrata párt titkára eszmecserét folytatott Mayerral a két párt programjáról. A beszélgetés végén mindketten egyetértettek abban, hogy ,,minden társadalmi osztálynak szüksége van az öntudatos szervezkedésre és hogy az egyes pártoknak kölcsönösen tiszteletben kell tartani egymás törekvéseit és az egyoldalú osztályterrort ki kell küszöbölni". Ugyanezen a napon Kiskőrösön a Kisgazdapárt gyűlésének sikerét a „szociáldemokrata párt egyes elemei" igyekeztek tompítani, de összeütközésre nem került sor.

18 Milyen eredményeket ért el a Földmívespárt a januári szervezkedésben, a Kisgazdapárthoz való csatlakozás után? A hónap végéig mintegy 278 községben szervezték meg a pártot, ez majdnem 100-zal kevesebb mint a Kisgazdapárté. Igaz viszont, hogy ebben a hónapban még 104 községben alakultak meg az ún. Földmíves Tanácsok, amelyek tulajdonképpen a Földmívespárt szervezetei voltak. így azt mondhatjuk, hogy a két párt szinte azonos nagyságrendű szervezeti fejlődést ért el. A Földmívespárt azonban — a történelmi előzmények miatt — elsősorban más megyékben szervezkedett. Januárban a legnagyobb sikereket a következő megyékben érte el : Szabolcs, Szatmár szinte egész területén, Zemplén, Borsod, Gömör, Nógrád, Pest, Jász-NagykunSzolnok, Sopron, Zala és Maros-Torda.

19 E szervezési eredményeket jelentősen rontotta az, hogy január végére a cseh csapatok elfoglalták Gömör megye egész, Nógrád, Zemplén és Borsod megyék jelentős részét, a románok pedig Erdélyt. Ez természetesen gyengítette a Földmívespárt szervezeti erejét, ami — mint látni fogjuk — az egyesült párton belül a Kisgazdapárt demokratikus törekvéseinek kedvezett. Ugyanakkor a Kisgazdapárthoz való csatlakozás után erősödött a Földmívespárt kommunisták elleni propagandatevékenysége. Demagóg módon az ország idegen csapatok általi megszállásáért is elsősorban a kommunistákat próbálták felelőssé tenni. Más helyen ugyanezért, Jászi Oszkár nemzetiségi minisztert tették felelőssé, aki sikertelenül tárgyalt a nemzetiségek képviselőivel. Kommunistaellenes propagandájukban azt terjesztették, hogy „a kommunizmus nem kegyelmez a kisgazda pár holdjának, de a zsellérember házikójának sem. Közössé akar mindent tenni, hogy a közösség fölött a kommunista főügynökök legyenek az urak." A Kisgazda- és Földmívespárt szervezeti sikereire hivatkozva, a városi polgárságot is szervezkedésre biztatták.

20 A Kisgazdapárt és a Földmívespárt egyesülését követő külön szervezkedés tehát a két párt közötti elvi-politikai ellentétekkel volt kapcsolatos. Ezt mutatja a két párt egymástól lényegesen eltérő agitációs-propaganda tevékenysége is. Ennél fontosabb hogy a két párt vezetősége nem tudott megegyezni a leendő közös vezetőség összetételében; a volt földmívespártiak döntő befolyást szerettek volna, hogy így az egyesült pártot a középbirtokos-gazdagparaszti „agrárius" reakciósok szolgálatába állítsák. N/agyatádiék ezzel határozottan szembeszálltak, ezért ellentétek keletkeztek közöttük. A Kisgazdapárt balszárnya egyrészt örült az egyesülésnek, mert attól a paraszti egység megvalósulását remélte. Másrészt várták, sőt biztosra vették, hogy a Földmívespárttal „átözönlő mágnások és nagybirtokosok kilépnek az egyesült pártból és az olyan marad mint a régi volt".

21 Ez azonban januárban nem történt meg! Ezért mindkét párt önállóságának megtartására törekedett és saját szervezeteinek számát igyekezett növelni. Ide kapcsolódik az is, hogy a Földmívespárt vezetői előszeretettel hangoztatták, hogy a „pártszervezés mellett igen nagy szükség van a gazdasági szer18 A Kisgazda, 1919. I. 26. 3. 19 A Barázda, 1919.

1. 12—11. 8. között megjelenő számaiból állítottuk össze. 20 A Barázda, 1919.

1. 18. 1. 21 Szántó-Vető, 1919. I. 12. 1. 313