A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása

ban, ahol eddig uzsora és mellőzés volt a falusi nép osztályrésze. ...Nem bízunk azokban, akik azzal hitegetnek, hogy egyelőre még nem akarják elsöpörni a magántulajdont, mert tűzhelyeinket s barázdáinkat a jövőben sem engedjük az állam tulajdonává tenni ! ...Nem állandóan emelkedő földértékadó, nem termelési kényszer, nem rekvirálás és maximálás a módja annak, hogy a városi lakosság élelemhez jusson, hanem a földművelés erőteljes támogatása és szabadsága!" Hangsúlyozták, hogy a parasztság „ebben a pártban védheti csak meg teljes biztonságban a tulajdon szentségét és ez háríthatja el felőle az állami gyámkodás veszedelmét is! Miután úgy látták, hogy az „ellentábor" (a kommunisták és a szociáldemokraták — S. J.) egész harca a polgári társadalom ellen irányul, „testvéri szeretettel hívjuk föl az iparral, kereskedelemmel s a szellemi téren foglalkozó polgártársainkat is pártunk támogatására." Felszólították a két párt tagságát : ahogyan a központban kezet fogtak, úgy az „országban mindenütt fogjanak kezet és egyesüljenek az eddigi Kisgazdapártok és Földmívespártok", és készüljenek a választásokra. A párton kívüli tömegeket is meg akarták nyerni: „Ha az országgal együtt tűzhelyeiteket és földjeiteket meg akarjátok menteni, csatlakozzatok hozzánk, alakítsátok meg minden községben s városban a helyi pártszervezetet, férfiak és nők szavazzanak mindannyian pártunk jelöltjeire!" Végezetül kijelentették: „Nem akarunk ellenforradalmat, hanem rendet, nyugalmat és ragaszkodunk utolsó leheletünkig hazánk vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt rögéhez ! Nem hirdetünk osztályuralmat, hanem szabadságot és függetlenséget a haza minden polgárának !" A kiáltványt január 6-án az egyesült párt nevében Nagyatádi Szabó István elnök és Mayer János, Meskó Pál társelnökök írták alá.

4 Mivel indokolták még a két párt egyesítését? A két párt hetilapjai egybehangzóan állították, hogy annak egyik legfőbb oka e pártok azonos társadalmi bázisa volt. Ezek többsége kívánta a vezetőségektől az egyesülést, mert a választásokon való egymás elleni küzdelem a „parasztságra veszedelmes pártokat" juttatná könnyű győzelemhez.

5 Megállapodtak, hogy a két párt egyenlő számmal küld ki tagokat a létrehozandó központi vezetőségbe. Annak megalakulásáig a pártprogramokat és röpiratokat továbbra is külön terjesztik. A pártügyeket továbbra is mindkét pártiroda intézze.

6 A központi vezetőség feladatává tették ezek későbbi összeegyeztetését. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a két párt szoros értelemben vett egyesüléséről nem beszélhetünk, inkább a választásokra létrehozott pártszövetségről. Hogy an fogadta a többi párt az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakulását? Az MSZDP központi sajtója, a Népszava január 3-án a következőképpen kommentálta : „Tudni kell, hogy az Országos Földmívespárt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, (továbbiakban OMGE) a nagybirtokosok országos szövetségének az alapítása, a latifundiumok ebbe a pártba tömörítették a földesúri reakció kisgazda harcosait. A Földmívespártnak a Kisgazdapárttal való egyesülése a tízezerholdasok protektorátusa alatt történt, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a népámító h^irci eszköze legyen az uralmához görcsösen ragaszkodó földesúri reakciónak. Éppen ezért a legéberebb figyelemmel fogjuk kísérni a reakció e legújabb tömörülésének minden mozdulatát."

7 A szociáldemokrata lap közleménye egyoldalúan eltúlozza a földbirtokosok pártegyesülésben játszott szerepét és politikai hibát követ el azzal, hogy az egész pártot reakciósnak tekinti. E túlzása ugyanakkor élesen rávi4 A kiáltvány közlik: A Kisgazda, 1919. I. 12. 1., A Barázda, 1919. I. 12. 1. és Mérei Gyula 1969. 198—200. 5 A Barázda és A Kisgazda, 1919.

1. 12. 6 A Barázda, 1919. I. 12. 11—12. 7 Népszava, 1919. I. 3. 5—6. 308