A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Történettudomány - Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása
Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása (1919 január) SIPOS JÓZSEF (Budapest, MSZMP Központi Bizottsága) Az 1909-ben alakult Függetlenségi 48-as Gazdapárt — 1918 novemberétől, Országos Kisgazdapárt — és az 1918 december elején a Magyar Gazdaszövetség által életre hívott Országos Földmíves Párt egyesülését csak nagy általánosságban vizsgálta a szakirodalom. 1 A legújabb szintézisek pedig említést sem tesznek erről. 2 így nem látjuk pontosan a politikai erőviszonyok alakulását, amely pedig szorosan összefüggött a pártok társadalmi- és osztály bázisával. Ezért és a parasztpál tok polgári demokratikus forradalomban játszott szerepének differenciáltabb feltárása miatt szükséges e kérdést részletesebben megvizsgálni. Az Országos Kisgazdapárt és az Országos Földmívespárt vezetősége — előzetes tárgyalások után, amelyekről azonban semmit nem tudunk — 1919. január 2-án elhatározta a két párt egyesítését. 3 Erről kiáltványban értesítették az ország parasztságát. Ebben kifejtették, milyen alapon jött létre az egyesülés. Magyarország feldarabolása, a fenyegető éhínség, az állami és gazdasági élet Összeomlásának veszélye mellett a legfontosabb okként a következőt írták: ,,A külellenségnél is veszedelmesebb belső ellenség lépett föl, kommunista és bolseviki eszmékkel, mely Isten és haza után a családnak sem irgalmaz, mert meg akarja szüntetni a családi tulajdont s az állam neve alatt a saját igájába akar fogni mindannyiunkat!" Vagyis a kommunistáktól való félelem és a családi tulajdon védelme volt az egyik fő oka az egyesülésnek. A KMP rendkívül radikális agrárprogramja, amely lényegében minden földet, amit nem a tulajdonos művelt el akart kobozni, a kis- és középparasztság érdekeit képviselő Kisgazdapártot arra késztette, hogy elfogadja a gazdagparaszti és középbirtokosi érdekeket védő Földmívespárt csatlakozását. Az egyesülés másik okát így fogalmazták meg: „...egyesülten oly erővel rendelkezünk, hogy döntő szavunk lehet az ország kormányzására." Úgy gondolták, hogy a kormány által meghirdetett választásokon az Országos Kisgazda- és Földmívespárt többségbe kerülhet a nemzetgyűlésben és így a parasztság az „ország sorsának intézésében számarányához méltó súllyal" vehet részt. A kiáltvány a szociáldemokrata és a polgári radikális párt törekvéseivel szemben hangsúlyozta:,,Földet akarunk adni mindazoknak, akik földet akarnak és azt megművelni is tudják, de nem árendába, hanem örök tulajdonba. Árendások és állami jobbágyok helyett minél több független, szabad kisgazdát akarunk látni ebben az ország1 Bodrogközy Zoltán 1929. 245—246.; /. Tóth Dezső 1968. 53.; Hajdú Tibor 1968. 165.; Király István 1973 190. és Mérei Gyula 1969 117—118. 2 Ránki György 1976. 165 és 167.; Balogh... 1985. 84—85. 3 Népszava, 1919. I. 3. 5—6. 307