A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

helyi kulturális hagyományok által meghatározott tendenciának tekintik, melyben a geográfiai, klimatikus és környezeti tényezők játszottak meghatározó szerepet.

85 Az eltérő véleményekkel kapcsolatban lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy egy adott régió gazdasági-társadalmi fejlettségének elért foka csakis az azonos gazdaságitársadalmi rendszer típusos példájával való összehasonlításban ragadható meg. Ezért módszertanilag nemcsak helyesnek, hanem elengedhetetlennek kell tartani a Makkay J. által alkalmazott módszert. Ami elméletében kifogásolható, az az ellenvélemények hátterére is vonatkozik: kutatásunk az utóbbi évtizedek minden elméleti és gyakorlati erőfeszítése ellenére sem érte el azt a szintet (teljes település- és temetőfeltárások sokoldalú, részletes analíziseire gondolunk), amellyel a Tisza-vidék későneolit fejlődésének valóban elért szintje konkrét bizonyítékokkal, pontosan meghatározható lenne. A korai tiszai időszakban általánossá válik az alapárkos, vagy beásott oszlopszerkezetű, felmenő paticsfalú, belső osztás nélküli, vagy két helyiséges háztípus, melynek padlóját vastag agyagtapasztás borította, csaknem mindegyikhez tapasztott kemence is tartozott. Méreteik 3,4—4—6x8—18,5 méteres átlagon belül fordulnak elő. (Szegvár—Tűzköves, Hódmezővásárhely—Kökénydomb, Lebő—Felsőhalom, Öcsöd, Szolnok—Tűzköves, Szeghalom—Kovácshalom stb.).

86 A lakóházaknak e jellemző típusa szinte változatlan formában él tovább azokon a településeken is, ahol a korai Tiszai kultúra szintjeit a belőle kifejlődött klasszikus stílusú kerámiával jelzett szintek követik. Úgy tűnik, ekkorra a házak egyrészében kultikus hely-kultikus sarok különül el, ahol az idolokat és a kultuszt szolgáló egyéb kellékeket helyezték el. Ezzel azonban talán már korábban is számolnunk kell. Erre utalnak a lebői házakban az 1987-es hitelesítő ásatásunk alkalmával megfigyelt, minden oldalon tapasztott, agyagból épített emelt platformok, amiknek rendeltetése egyelőre tisztázatlan. További megerősítő adatok szükségesek annak eldöntéséhez, hogy ezek kapcsolatba hozhatók-e a házmodellekről ismert (Sabatinovka-típusú) emelt oltárokkal,

87 vagy egyszerűen egyéb, profán rendeltetésük lehetett.

88 A Tisza kultúra településein — bár az adatok nem egyértelműek

89

—ugyancsak számolni kell önálló kultikus építmények, közösségi épületek létével is, erre utal a vésztői 4. szintben feltárt épület, valamint számos délkelet-európai késői neolitikus példa is.

90 A házak építési technikájában jelentős eltérések figyelhetők meg. Az alapozásárokkal készült házfalaknak is többféle változata fordult elő. Több helyről ismert a sekély (25—30 cm), 30—35 cm széles alapárok, melyben sűrűn állított karók erősítik a valószínűen terre pisé technikával készült vert falat (Vésztőn az agyagfalak két oldalán deszkasorok nyomait figyelték meg), Kökénydombon ugyanez a technika — ha a megfigyelésekben bízhatunk — alapárok nélkül fordul elő.

91 Az alapárkos 85 Kalicz, N. 1985. 129—130., Siklódy, Cs. 1986. 2—3., Kalicz N.—Raczky, P. 1987. 24—25. 86 Csalog J. 1958. 12—13., 1965. 20., Korek, J. 1987. 52—54., Csalog, J. 1958/a. 95—114., Banner J. 1931. Abb. 5., 1949. figs. 1—8., Trogmayer, О. 1967. A Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattára. 222—76., Horváth F. rétegtani hitelesítő ásatása 1987. Közöletlen., Raczky et al. 1985. 266., Raczky, P. 1985. 105 (az első közlemény szerint a házaknak nem volt belső osztása, a második szerint két helyiségesek voltak)., Stanczik I. 1969. 22., Bakay K. 1971/a. Fig. 8., 1971. 135. 87 Gimbutas, M. 1974. 72., Fig. 25., Petrasch, J. 1986. Abb. 25—27. 88 Platia Magula Zarkou-ból ismerünk hasonlót házmodellből, melyen talán az emelt tér fekvőhely lehetett (Gallis, K. 1985., Pl. XV.). 89 Szegvár—Tűzköves és Hódmezővásárhely—Kökénydomb esetében, ahol a kultikus tárgyak nagy számban kerültek elő, a dokumentálás hiányosságai miatt az épületek jellegét már nem bhet eldönteni. 80 Hegedűs K. 1974. 21—24., 1976. 21—22., Hegedűs, K.—Makkay, J. 1987. 92—103., Gimbutas, M. 1974. 67—85., Lazarovici, G. 1986. 12—22. 91 Banner J. 1943. 13., Korek J. 1973. 138—139., Hegedűs K. 1982. 184. 29