A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Labádi Lajos: Szentes az 1861. évi alkotmányosság idején

hívása reményeket ébresztett a lakosokban, de a kedvező megoldás ezúttal is elma­radt. 16 Október folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az önkormányzati testületek napjai meg vannak számlálva. Egymást érték az abszolutista kormányzati rendszerre emlékeztető utasítások, parancsok. Ezek zöme elsősorban a megyék és városok által eddig szabotált különböző adónemek behajtására irányult. Elrendelték például a bélyegilleték utólagos behajtását, a mulasztáson ért városi elöljárókat szigorú bírsá­golással fenyegették meg. Ezt az utasítást hamarosan újabbak követték. Előbb a hely­beli es. kir. adóhivatal szólította fel a városi tanácsot az 1862. évi közvetlen adók és rendkívüli pótlékainak összeszedésében való tevékeny részvételre, majd a Szegedi Cs. Kir. Pénzügyigazgatóság értesítése érkezett meg arról, hogy a bor, must és hús fo­gyasztási adóját — 15 000 forint értékben — Szentes városára kirótták, s várják a tör­lesztés megkezdését. Ez utóbbi felszólítások azokban a napokban érkeztek, amikor nyilvánosságra került a megyegyűléseket betiltó kancellári rendelet. A városi közgyűlés november 5-ére tűzte napirendre megvitatásukat. Ekkor már köztudott volt, hogy az előző nap katonai erővel feloszlatták Csongrád Megye Bizottmányát, amelynek következtében a megyei tisztikar bejelentette lemondását. A rendeletek ismertetése után nyomban felolvasták Szentes város tisztikarának a hivatalos működéséről lemondó nyilatko­zatát. Ebben hangsúlyozták, hogy lemondásuk erkölcsi kényszer következménye, mi­vel a tényleges hatalomtól jövő törvénytelen rendeleteknek esküszegés és a törvény elárulásának bűne nélkül nem tehetnének eleget. A képviselő-testület elismerte a le­mondás indokoltságát. A felolvasott kormányszéki rendeleteket a helyhatóságok jogait sértő abszolutisztikus intézkedéseknek minősítette, amelyek végrehajtásához az alkotmányos tisztikar segédkezet nem nyújthat. A lemondás elfogadásával egy­idejűleg kinyilatkozta, hogy a körülményektől függetlenül a város tisztikarának 3 évig a most visszavonuló tisztviselőket tekinti, s mint ilyeneknek hazafiúi kötelességévé teszi, hogy mihelyt a törvényesség terén felmerült akadályok elhárulnak, helyeiket ismét foglalják vissza. Ezek után a képviselőtestület is bejelentette visszavonulását. A közgyűlés feloszlása előtt intézkedéseket tettek a város ideiglenes kormányzá­sára. A személy- és vagyonbiztonság fenntartása, valamint a város belgazdasági ügyei­nek vitele szempontjából szükségesnek tartották, hogy a főkapitányi, pénztári, mér­nöki, városgazdái és leváltárnoki hivatalok tovább működjenek. Elhatározták egy háromtagú bizottság kinevezését, azzal a feladattal, hogy a fent nevezett hivatalokkal egyetértve, az alkotmányosság szellemében kezelje a város összes közbiztonsági és belgazdasági ügyeit. Azzal a megszorítással, hogy működése csak a folyamatban levők ügyek befejezésére terjedhet ki. A bizottság feladatává tették továbbá, hogy a visszavonuló tisztikartól vegye át a hivatalos iiatokat, pénzeket és pecséteket, s gon­doskodjék azok levéltárba helyezéséről. Utasították, hogy az ideiglenes időszak alatt érkező leveleket felbontatlanul gyűjtse össze, és helyezze letétbe. Végezetül felhívták a bizottság figyelmét arra, hogy a város vezetésének az abszolút hatalom által kine­vezett tisztviselők kezébe kerülésekor igyekezzen elérni, hogy a város gazdászati ügyeit egy lakosság által választott állandó gazdasági bizottmányra bízzák. A bizott­ság tagjaivá id. Nagy Ferencet, Szépe Pált és Szabó Károlyt nevezték ki. A jegyzői teendőket Huszka Károlyra ruházták. A képviselőtestület és a tisztikar lemondásáról feliratban tájékoztatták a Helytartóságot. Oroszi Miklós polgármester zárszava után — az „Isten, álld meg a magyart" zengése közben — a közgyűlés eloszlott. Szentes lakói másnap falragaszokról értesültek az eseményekről. 17 16 CSML (SzF) 208., 213., 215., 228/1861. Közgy. jgyk. 17 CSML (SzF) 259—260/1861. Közgy. jgyk. 286

Next

/
Thumbnails
Contents