A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Labádi Lajos: Szentes az 1861. évi alkotmányosság idején

hívása reményeket ébresztett a lakosokban, de a kedvező megoldás ezúttal is elmaradt.

16 Október folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az önkormányzati testületek napjai meg vannak számlálva. Egymást érték az abszolutista kormányzati rendszerre emlékeztető utasítások, parancsok. Ezek zöme elsősorban a megyék és városok által eddig szabotált különböző adónemek behajtására irányult. Elrendelték például a bélyegilleték utólagos behajtását, a mulasztáson ért városi elöljárókat szigorú bírságolással fenyegették meg. Ezt az utasítást hamarosan újabbak követték. Előbb a helybeli es. kir. adóhivatal szólította fel a városi tanácsot az 1862. évi közvetlen adók és rendkívüli pótlékainak összeszedésében való tevékeny részvételre, majd a Szegedi Cs. Kir. Pénzügyigazgatóság értesítése érkezett meg arról, hogy a bor, must és hús fogyasztási adóját — 15 000 forint értékben — Szentes városára kirótták, s várják a törlesztés megkezdését. Ez utóbbi felszólítások azokban a napokban érkeztek, amikor nyilvánosságra került a megyegyűléseket betiltó kancellári rendelet. A városi közgyűlés november 5-ére tűzte napirendre megvitatásukat. Ekkor már köztudott volt, hogy az előző nap katonai erővel feloszlatták Csongrád Megye Bizottmányát, amelynek következtében a megyei tisztikar bejelentette lemondását. A rendeletek ismertetése után nyomban felolvasták Szentes város tisztikarának a hivatalos működéséről lemondó nyilatkozatát. Ebben hangsúlyozták, hogy lemondásuk erkölcsi kényszer következménye, mivel a tényleges hatalomtól jövő törvénytelen rendeleteknek esküszegés és a törvény elárulásának bűne nélkül nem tehetnének eleget. A képviselő-testület elismerte a lemondás indokoltságát. A felolvasott kormányszéki rendeleteket a helyhatóságok jogait sértő abszolutisztikus intézkedéseknek minősítette, amelyek végrehajtásához az alkotmányos tisztikar segédkezet nem nyújthat. A lemondás elfogadásával egyidejűleg kinyilatkozta, hogy a körülményektől függetlenül a város tisztikarának 3 évig a most visszavonuló tisztviselőket tekinti, s mint ilyeneknek hazafiúi kötelességévé teszi, hogy mihelyt a törvényesség terén felmerült akadályok elhárulnak, helyeiket ismét foglalják vissza. Ezek után a képviselőtestület is bejelentette visszavonulását. A közgyűlés feloszlása előtt intézkedéseket tettek a város ideiglenes kormányzására. A személy- és vagyonbiztonság fenntartása, valamint a város belgazdasági ügyeinek vitele szempontjából szükségesnek tartották, hogy a főkapitányi, pénztári, mérnöki, városgazdái és leváltárnoki hivatalok tovább működjenek. Elhatározták egy háromtagú bizottság kinevezését, azzal a feladattal, hogy a fent nevezett hivatalokkal egyetértve, az alkotmányosság szellemében kezelje a város összes közbiztonsági és belgazdasági ügyeit. Azzal a megszorítással, hogy működése csak a folyamatban levők ügyek befejezésére terjedhet ki. A bizottság feladatává tették továbbá, hogy a visszavonuló tisztikartól vegye át a hivatalos iiatokat, pénzeket és pecséteket, s gondoskodjék azok levéltárba helyezéséről. Utasították, hogy az ideiglenes időszak alatt érkező leveleket felbontatlanul gyűjtse össze, és helyezze letétbe. Végezetül felhívták a bizottság figyelmét arra, hogy a város vezetésének az abszolút hatalom által kinevezett tisztviselők kezébe kerülésekor igyekezzen elérni, hogy a város gazdászati ügyeit egy lakosság által választott állandó gazdasági bizottmányra bízzák. A bizottság tagjaivá id. Nagy Ferencet, Szépe Pált és Szabó Károlyt nevezték ki. A jegyzői teendőket Huszka Károlyra ruházták. A képviselőtestület és a tisztikar lemondásáról feliratban tájékoztatták a Helytartóságot. Oroszi Miklós polgármester zárszava után — az „Isten, álld meg a magyart" zengése közben — a közgyűlés eloszlott. Szentes lakói másnap falragaszokról értesültek az eseményekről.

17 16 CSML (SzF) 208., 213., 215., 228/1861. Közgy. jgyk. 17 CSML (SzF) 259—260/1861. Közgy. jgyk. 286