A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz

Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz MARJANUCZ LÁSZLÓ (Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola) Dolgozatunkban főként a XIX. század vége és a XX. század elsó' fele műveltségi és társadalmi állapotát tükröző' újabb adatokat kívánunk közzé tenni. Kiskundorozsma lakosságának művelődési törekvéseit, a műveltséghez jutás lehetőségét alapvetően meghatározta sajátos földrajzi fekvése és a történetileg kialakult megélhetési módok változatlan továbbélése. Előbbin a népet még 1936-ban is „belterületi" és „külterületi" csoportra bontó földrajzi elhelyezkedést, utóbbin a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereseti források túlsúlyát, s az újabb gazdasági ágazatok (kubikosság, agrárkereskedelem, fuvaros távolsági kereskedelem stb.) szerényebb jelenlétét értjük.

1 Hatással volt Dorozsma kulturális fejlődésére a község sajátos közigazgatási helyzete. A redempció által teremtett különleges jogállapotokon az 1848-as törvények sem változtattak. Ez a művelődési ügyekre is kiterjedő községi autonómia lényeges változtatások nélkül működött 1872-ig. Ekkor egy törvénnyel módosítottak a község közigazgatási státuszán, de a gazdasági és kulturális élet kialakításában továbbra is jelentősek maradtak a helyi kezdeményezések. Jóllehet a művelődés polgári kereteinek meghonosítása annak bizonyos mértékű centralizációjával járt, a nagy hagyományokkal bíró jászkun függetlenség a kerületeknek 1876-ban történt eltörlése után is tovább élt a szokásjogban, motiválta az emberek magatartását, gondolkodását sokszor máig tartó hatállyal.

2 A független önkormányzati élet leglényegesebb eleme a gazdálkodás szabadsága volt, de annak menedzselése, színvonalának emelése nagymértékben függött a nép általános kultúrállapotától. A korai művelődési helyzetre jellemző volt, hogy — átfogó kultúrpolitika hiányában — szórvány kezdeményezésként jelentek meg az írni-olvasást, bizonyos szaktudást elterjeszteni óhajtó fórumok. Dorozsmán az 1700-as évek elején egy ún. plébánia iskola működött, ahol felnőtteket és gyerekeket papok illetve kántorok tanítottak a legelemibb ismeretekre.

3 Esetleges volt maga az iskola — hiszen mindig valamelyik magános fogadta be házának egy üresen álló nagyobb szobájába —, s teljesen önkéntes volt a tanulás, amit a rendelkezésre álló kevés szabadidő, a nagy távolság és a pénzszűke miatt eleve nem vállalhatott mindenki. Az oktatást végző tanítók tanítványaikkal szembeni előnye is pusztán a korábbi diákoskodáskor vagy a katonaságnál szerzett írni-olvasni tudásra, 1 Sztriha Kálmán 1937. 10. 2 Molnár Katalin 1987. 7. 3 Canonica Visitatio 1789. május 11—12. (latin eredetije a kiskundorozsmai plébánián). 287