A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

ellenesség is : követelik, hogy a magyar föld csak a magyaroké legyen ; és célul tűzték ki a kötött birtokok „farmbérletekké" alakítását is. A program közigazgatási vonatkozásokat is érint, ezek között van a csongrádi rendezett tanácsú városi státus visszaállítása és a néppel emberségesen bánó közigazgatás említése is. Mindkét program követelményként említi a választások tisztaságának megőrzését. A választási korrupció elleni fellépés jogi garanciáját az 1899. XV. te. megalkotásajelentette, amely törvény a választási bíráskodást szabályozta. Megalkotásában részt vett Csongrád város korábbi képviselője: Szivák Imre, aki ügyvédként, jogi íróként kezdte politikai pályafutását. A történelem fintora, hogy a csongrádi képviselő részvételével készült törvény az 1901-es választások után éppen Csongrád ellen fordult, és okozta a már említett állapotot. Ezek után vizsgáljuk meg, milyen társadalmi bázisra építhettek Hegyiek, illetve a szabadelvű párt. A Hegyi által vezetett ellenzék már jóval a választások előtt, 1901 tavaszán, nyarán megkezdte politikai szervezkedését és propagandáját. Ennek sikeres lépései voltak a „Független Magyarország-párt" és Népkör megalakításával összefüggő akciók, amelyekről részletesen beszámol Hegyi lapja, a Tiszavidék.

12 Hogy az ellenzék új párt- és egyletalakítási törekvéseit miért támogatták ilyen lelkesen — amelyről a dokumentumok is tanúskodnak —, annak az oka egyértelmű : a helyi hatóságok 1900 októberében — nem alapszabály szerinti működésre hivatkozva — felfüggesztették a 48-as kör működését, s így az ellenzék Hegyi és Ludrovai Tóth, mint a 48-as függetlenségi politika folytatói köré csoportosult.

13 Hegyiek elsősorban a középparasztság széles rétegére támaszkodhattak, amelyet a Független Magyarország-párti Népkör alakuló ülésén résztvevő közel hetven csongrádi személye is bizonyít. Ezek túlnyomó többsége ugyanis középparaszt és módosabb parasztgazda volt, akik több szállal is kapcsolódtak a Hegyi által irányított keresztény takarékpénztárhoz és malomhoz. Tehát gazdasági érdekük is a politizáló plébánoshoz kötötte őket. Hiteles adataink híján csak következtethetünk arra, hogy Hegyi a választójogból kirekesztett többezres kubikos réteget maga mögött tudhatta, hiszen a helyi, újjászervezett szocialista mozgalom vezetője, Huszka Mihály Kunszentmártonban lépett fel jelöltként,

14 ezért az államhatalommal szembeni ellenzékiségnek egyetlen politikai lehetősége a Hegyivel való szimpatizálás maradt. Egyébként Hegyi népszerűségét izgató-bátor hangú prédikációin túl még erősítette az is, hogy nap mint nap ki volt téve a hatóságok zaklatásainak, amelyekkel őt a politikai küzdőtérről akarták eltávolítani.

15 Az ellenpárt táborát az államhatalom képviselőin kívül, éppen a liberális eszmék erőteljes hangoztatása miatt, az egyre izmosodó kispolgári- értelmiségi zsidó réteg is erősítette. Ehhez az erős kötődéshez számottevően hozzájárult Hegyi szinte mértéktelen antiszemitizmusa is. Az államhatalomtól függő kisszámú értelmiségi és hivatalnok csoport Csongrádon is a kormányzó párthoz csatlakozott. A Polgári Kör vezetőit is ott találjuk a Szabadelvű Párt helyi soraiban. Köztük a Keresztény Gőzmalom ellenlábasát, a gazdag malomtulajdonost, Eszes Mátyást, 12 Tiszavidék, 1901. aug. 4. 13 Tiszavidék, 1901. máj. 19., jún. 9. A 48-as kört ért atrocitásokról a Tiszavidék — Hegyi Antal lapja — 1901-es évfolyama folyamatosan tudósít. 1901. jan. 27. : a kör helyiségét lepecsételték, átadták a fogyasztási szövetkezetnek, amelynek árudája leégett. A kör iratait, könyveit széthordták. 1901. szept. 1.: még az előző év okt. 26-án fölfüggesztették a kört, mert nem az alapszabálynak megfelelően működött. 1901. aug. 24.: a belügyminiszter — Széli Kálmán — felülvizsgálta az ügyet és engedélyezte a kör működését. 14 Bodrogközi Zoltán 1929. 76—77. 15 Hegyi Antal 1896. 6. 263