A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

de a csongrádi értelmiség két alkotó-publicista-tanár egyéniségét : Sághy Mihályt és Éder Jánost is. Éder egyúttal a Csongrádi Lap Hegyi által állandóan támadott főszerkesztője volt.

16 Az így kirajzolódó politikai erőtérben a tulajdonképpeni választási küzdelem 1901 augusztusában kezdó'dött. „Legyen már egyszer vége az áldatlan pártharcnak!" — hívta fel olvasóinak figyelmét a Csongrádi Lap augusztus 4-i száma, s egyúttal Szivák Imrében találta meg azt a jelöltet, aki a helyi pártharcokon felülkerekedve Csongrád képviselője lehetne, a kormánypártot erősítve.

17 Szivák annak ellenére, hogy Hegyi akciója buktatta ki 1892-ben a csongrádi mandátumból, nem is egészen alaptalan váddal,

18 eléggé népszerű volt Csongrádon, ha másért nem, a Kiskunfélegyházáról ide vezető vasúti szárnyvonal kiharcolásáért.

19 Azonban Szivák Imre jelölésének ábrándja igen gyorsan szertefoszlott, mivel maga a jelölt utasította vissza azzal, hogy neki a fehértemplomi választásokon kell helytállnia, mert az ő személye ott a garancia : nehogy nemzetiségi képviselőt válaszszanak meg. De hogy a csongrádiak ne maradjanak szabadelvű párti jelölt nélkül, maga helyett ajánlja vejét, Baross Jánost. Az új jelöltet, aki tehetséges és képzett belügyminisztériumi fogalmazó és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tisztségviselője volt, Széli Kálmán miniszterelnök is támogatta.

20 Mivel Hegyi ellenzékisége eltért a 48-as függetlenségi politikától, a pártvezetés Gaál Jenő budapesti ügyvédet küldte le Csongrádra jelöltnek, akinek politikai fellépését a plébános lehetetlenné tette, hasonlóképpen a helyi földbirtokos, Faragó Antal függetlenségi párti indulása sem látszott sikeresnek.

21 Ezek a személyi ügyek is hozzájárultak tehát ahhoz, hogy a választási küzdelem finisében csak két jelölt : Baross János és Hegyi Antal maradt talpon. Hegyit szeptember 15-én jelölték képviselőnek választói, a fentebb elemzett Független Magyarország-párti programmal, aminek tényét az Ugron-párt egyik markáns egyénisége — Bartha Miklós — örömmel vette tudomásul.

22 Bizonyítéka ez is a helyi ellenzékiek Ugrón orientációjának. A választási küzdelem eseményei Sajnos, a választási küzdelem, az úgynevezett korteshadjárat eseményeiről alig maradt fenn dokumentum, így például a korban annyira divatos kortes versek is lappanganak valahol, noha a korábbi választások időszakából számtalan megőrződött, A tipikus kortesfogásokról, az etetésről-itatásról, lefizetésről is csak a későbbi kúriai, majd parlamenti vizsgálat tájékoztat. A választásokat közvetlenül megelőző kormánypárti visszaélésekről is mindössze Hegyi Antalnak a belügyminisztériumba címzett távirata tanúskodik : eszerint egyeseket, ha nem a szabadelvű jelöltet támogatják, kölcsönök felmondásával fenyegetett meg az alispán. A vármegye választávirata tagadta Hegyi vádját.

23 16 Kárász József 1974. 31. 17 Csongrádi Lap, 1901. aug. 4. 18 Hegyi Antal 1896. 8. 19 Váry Gellért 1974. 148. 20 Csongrádi Lap, 1901. szept. 22. Fehértemplom ma Jugoszláviában Béla Crkon. Jelentős német és szerb nemzetiségi központ volt. 21 Szentes és Vidéke, 1901. szept. 19. 22 Tiszavidék, 1901. okt. 6. 28 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (továbbiakban: CSML (SzF) Alispáni általános iratok 930/1901. 264