A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

birtokminimum megállapítását, s annak elidegeníthetetlenségét.

8 Az adóterhek súlyosbodásánakjelentősége a már említett 1874. XXXIII. te. következtében megnőtt: akinek adóhátraléka volt, nem szavazhatott a képviselő-választáson. így vált különösen népszerűvé az agrárius berkekben abszolutizált földbirtok-felfogás, amely a földbirtok, a haza, a nemzet bonthatatlan egységét hirdette meg. E felfogás következményeként érhető tetten a földbirtok hazafiságának és a mobil tőke kozmopolitizmusának szembehelyezése, amely végsősoron a századvég antiszemitizmusához vezetett. Az ellenzéki és a katolikus néppárti körtől ez tartja távol a fejlődő városi élet zsidó származású vállalkozóit, értelmiségi rétegét. A polgári házasság, a polgári anyakönyvezés választja el a csongrádi pártprogramot Justh Gyuláékétól és fűzi Ugrón Gáborékhoz. Ezt bizonyítja a következő részlet is : ,,A polgári házasság és polgári anyakönyvezés, melyek nemzeti hagyományainkkal merőben ellenkeznek, revízió alá vétessenek." A program fellép a korrupció ellen is, a választások tisztasága érdekében. A helyi ügyek az országos feladatokkal összevetve a program töredékét adják. Az alkotmányos érzelmű tisztviselők megbecsülése, Csongrád rendezett tanácsú várossá válásának igénye adja a program e részének gerincét. A képviselő állandó csongrádi lakásának követelése is erőteljes, amely azonban megszokott jelensége a dualizmus kor politikai életének. A programot 63 aláírás zárja, köztük Hegyi Antal pártvezéré. Hegyi Antal politikai pályafutása fordulatokban bővelkedő, ezért érdemes néhány mondattal bemutatni. Nyughatatlan szelleme, nem utolsósorban gyakorlati tevékenysége szembeállítja előbb a város, majd a vármegye vezetőivel. A Legyen világosság с munkájában fejtegeti, hogy Sohlya Gyula főjegyző és Réti Ferenc főszolgabíró az ellene folyó „hadjárat" két fő zászlóvivője.

9 1892 után szembekerül saját megyés főpásztorával is, Schuszter Konstantin váci püspökkel, aki többször Vácra rendeli, és eltiltja a választási mozgalmakban való részvételtől. Hegyi mentalitását jól jellemzi, hogy amikor 1896 januárjában megalakul a Magyar Gazdaszövetség, majd ennek irányításával a fogyasztási szövetkezet, a csongrádi plébános megteremti a kapcsolatot a Gazdaszövetség és a helyi — általa alapított — katolikus népkör között. Hamarosan Csongrádon is megalakul a keresztény fogyasztási szövetkezet helyi szervezete, természetesen Hegyi Antal irányításával. A „nép természetes vezéreként" — mint plébános — veszi kezébe az ellenzéki zászlót is. A Tiszavidék tudósít a korteskedés mozzanatairól, arról a kiválóan rendezett jelenetről is, amelyben Hegyi ezüsttálcán veszi át a díszes kötésű programot,

10 mint később kiderült, nem egyetlen jelöltként Csongrádon. A kormánypárt képviselőinek előzetes tevékenységéről a Csongrádi Lap tudósított. Hírei, tudósításai hű képet festettek a párt helyi politizálásáról, amelynek szervezeti keretét a Polgári Kör jelentette, természetesen az államhatalom illusztris képviselőinek felvonulásával.

11 Szeptember végére már elkészült a szabadelvű program is, amelyet a Csongrádi Lapban jelentettek meg. (6. dok.) Az „örökzöld" csongrádi témák (a Duna—Tisza csatorna csongrádi torkolata, a nagyréti és szentesi híd, a csanyteleki út megépítésének óhaja stb.) mellett megfogalmazták a törvényhozás teendőit is az elkövetkezendő időszakra, többek között például a választási törvények „komoly" megvalósítását. Kicseng a programból a korra oly jellemző nemzetiség8 Mint a kor emberének általában, Ludrovai Tóth Istvánnak is sok gondja volt az adóhatóságokkal. Éppen a programkészítés időszakában több esetben is felszólítást kapott adóhátraléka rendezésére. Az iratok elvesztek, de a levéltári mutatók tanúsítják a tény gyakoriságát. 9 Hegyi Antal 1896. 2—4. 10 Tiszavidék, 1901. szept. 22. 11 Tiszavidék, 1901. márc. 10. 262