A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

30 év sérelmeire : a sokszor idegen országgyűlési képviselőkre, azok közömbösségére a csongrádiak bajai iránt. Javaslata : alakuljon új párt Független Magyarország-párt néven, amely kezébe veheti a választások ügyét. Az új párt programját 1901. május 12-én a községi plébánia épületében összegyűlt meghívottakból alakult végrehajtó bizottság megszövegezte, majd a résztvevőit egyhangúlag elfogadták. A kiáltvány és a közrebocsátott program mellett — Ludrovai Tóth István tollából — Függelék címen rövid elemzés jelent meg, amely az új párt megalakulását volt hivatott érvekkel alátámasztani. A Függelék Deák Ferenc politikájának bírálatával indul. Ludrovai Tóth István kiemeli a fő sérelmet, a ,,virilis intézmény behozatalát, amely művelet által a legnépszerűtlenebb és legönzőbb emberek, kik az osztrák uralom alatt szerezték gálád úton vagyonukat, jutották a megyék, városok és községek önkormányzati jogainak vezetésébe.." Csongrád lakosságösszetételének ismeretében megalapozottnak látszik véleménye, amely szerint az új körülmények között a hagyományos kisbirtokosi réteg háttérbe szorult. A meglévő pártok között a választóvonalat a közös ügyekhez való viszonyban húzza meg. Ennyiben az országos pártok vonalát követi.

6 A választásoktól az egészséges politikai felkarolását várja és ismételten csongrádi illetőségű képviselő választását követeli. A párt 1901. május 12-én adta közre programnyilatkozatát. A programban keveredik a Függetlenségi és 48-as párt s az Ugron-féle frakció hatása, és kimutatható benne bizonyos mérsékelt agrárius befolyás is.

7 A program az országos ügyekben híven követi a 48-as közjogi ellenzék álláspontját: követeli a teljes állami önállóságot az uralkodó személyének megtartása mellett, az önálló magyar hadsereget — ezen belül a magyar vezényleti nyelvet, a magyar tisztképző akadémia és tisztiiskolák felállítását tüzérséggel és műszaki csoportokkal —, követeli, hogy a magyar hadsereg a magyar alkotmányra esküdjön. Az önálló magyar pénzügyek, magyar bank, bankjegyek követelése, az önálló magyar vámterület és közgazdasági berendezkedés igénye is jól illeszkedik az országos programhoz, mint ahogyan a magyar királyi udvartartás legalább féléves pesti tartózkodásának óhaját is fellelhetjük az említett programokban. Az államigazgatással kapcsolatos teendőkből kettőt érdemes kiemelnünk. Az első előre mutat, s így szól: „a követválasztás titkos szavazással történjék". Az általános választójog régi ellenzéki követelés: Kossuth 1851-es alkotmánytervében állást foglalt az általános választójog mellett. A 70-es évek elejétől e jog követelése az Országos 48-as Párt, illetve a Függetlenségi Párt programjának is fontos eleme, megtartja az 1893-as egyesített pártprogram is, kiegészítve azt a titkosságra törekvéssel. Az 1896. évi osztrák választójogi reform bevezeti a részleges titkos szavazást. A munkásmozgalom állandó követelése, illetve az ausztriai események következtében a magyar kormány sem zárkózhatott el a kérdés megvitatása elől. A másik eleme a programnak a modern centralizált polgári állammal szembeni állásfoglalás, amely a megyei önkormányzati jogok érvényesítését, kiszélesítését követeli. Sarkalatos pontja az iratnak az adókérdés. Az adóterhek általános növekedését mint a kisbirtokos réteg létalapját veszélyeztető tényezőt tekinti, ezért követeli a 6 Mérei Gyula 1971. 87—110. — A csongrádi kis- és törpebirtokosok és napszámosok létszáma megközelítette az összlakosság 70%-át. 7 A gondolathű egyezéseken túl még: Ugrón Gábor 1890-ben kecskeméti képviselő volt, pártja a Duna—Tisza-közén, így Csongrádon is nagy befolyással rendelkezett a 48-as közjogi alapokon állókra. Az Ugrón iránti szimpátiát növelte a parlamenti interpelláció is, amelynek előzményeiről a Tiszavidék 1901. febr. 3-i száma tudósít: jan. 28-án a járási bíróság utasítására Hegyi Antalt misézés közben előállították nyomtatvány által történt izgatás vádjával. Ezt az esetet kommentálta — a cikk szerint — Ugrón felháborodottan a parlamentben. 261