A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

kálháti névadó lelőhely.

59 Ezen túl eltéró'ek a vélemények, mivel az egyik véleménycsoport szerint a korai időszakba tartozik Békésszentandrás—Furugy, Békés—Déló, Tápé—Lebő Felsőhalom, Tarnabod—Templomföld, Battonya—Parázs tanya alsó rétegei és Tiszaug—Vasútállomás.,

60 A másik vélemény számol egy AVK szakáiháti átmenettel

61 és ebbe tartozónak (Furugyi típus) tekinti magának a névadó lelőhelynek anyagát is.

62 Ha az átmeneti típus kritériumait alkalmazzuk,

63 ezek jól illenek a csoport monografikus feldolgozása alkalmával korai szakáiháti periódusba sorolt leletegyüttesek többségére (Hódmezővásárhely—Szakáihát, Tiszasas—Rév), valamint az imént említett korai lelőhelyek leletanyagára ; amelyikre nem, (Tápé—Lebő Felsőhalom), azt a szerzők 1977-ben is a középső fejlődési időszakba sorolták.

64 Az eltérő vélemények gyökere elsősorban a Szakáiháti csoport kialakulásának már említett eltérő genetikai-időrendi-területi származtatásában rejlik.

65 Bár a fenti időrendi és tipológiai összefüggések nem tartoznak szorosan témakörünkhöz, áttekintésük mégis elkerülhetetlen volt, hiszen enélkül — a belső periodizáció bizonytalanságai miatt — a településrendszer és a háztípusok értékelése sem lehetséges. A Szakáiháti csoport és a Tiszai kultúra településrendszerének kialakulását és fejlődését számos tanulmány részletesen vizsgálta,

66 ezeknek még vázlatos áttekintése is meghaladja jelenlegi lehetőségeink kereteit, ezért csak néhány megoldatlan probléma tisztázásához próbálunk észrevételeinkkel hozzájárulni. A Szakáiháti csoport településére (mivel a tellek alsó településfázisait a korai Tiszai kultúrába soroltuk) a horizontális kiterjedésű, sík településforma jellemző. Az eddigi megfigyelések szerint a kis települések egymáshoz közel, csoportosan helyezkedtek el.

67 Ez alól csupán két kivételt ismerünk: Battonya—Parázs tanya és Lebő—Felsőhalom telijeit, ahol a Szakáiháti csoport korai szakasza is megtaláható. A két lelőhelyről ez ideig napvilágot látott közleményekből azonban az is kiderül, hogy a két-három méter vastag rétegsorból csak bizonyos szintek tartoznak a szakáiháti csoporthoz, hiszen ezeken a télieken a kialakuló tiszai kultúra is jelen van.

68 Miután még egyik lelőhely anyaga sem került települési szintenként elkülönítve közlésre, nem dönthető el, hogy a Szakáiháti csoport szintjei ezekben az esetekben már valóban „teliképző életmód" következményei-e, vagy csak a tellek alsó településfázisát jelentik, amire a korai Tiszai kultúra már valóban tellképző-jellegű, szilmegi—bükki—zselizi importokkal jól kortározható településszintjei rárétegződtek.

69 A Lebő—Felsőhalmon 1987-ben végzett rétegtani hitelesítő ásatásunk — bár a leletanyag feldolgozása még nem történt meg — az utóbbi feltételezést látszik alátámasztani. A legalsó, szűzföldre települt szinthez ugyanis egy alapárkos, oszlopszerkezetű, tapasztott padló nélküli hosszú ház részlete tartozott. (3. ábra) Ezt a településindító objektumot (vagy objektumokat) kerítette az a sáncárok, melynek részletét Trogmayer O. 1957-ben feltárta.

70 Ugyancsak tele59 Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 107. G. Szénászky J. 1979. 75. 60 G. Szénászky J. 1979. 68. 75., 1983. 246., Goldman Gy. 1983. 33. 61 Makkay, J. 1978. (időrendi táblázat), 1982. 57—79., Raczky P. 1982/a. 226. 62 Makkay J. 1982. 59. 63 Uo. 58. 64 Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 107. ^ Tjásd я. 46 48 iC2vzctclcct 66 Kalicz, N. 1965. 35—39., 1985. 127—138., Korek J. 1973. 122—166., Kalicz, N.—Makkay, J. 1977.84—86., Makkay J. 1982. 104—164. Hegedűs, K. 1985. 18—21., Korek J. 1986. 45—56., Kalicz, N.—Raczky, P. 1987. 14—19. 67 Kalicz, N. 1957. 86, Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 85. 68 Trogmayer O. 1957. 57., 1968/a. 17., Szénászky J. 1976. 5., 1977. 216., 1978. 5. 69 Erre már Makkay J. is felhívta a figyelmet! (Makkay J. 1982. 93.) 70 Trogmayer O. 1957. 57. 24