A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

3. ábra. Tápé—Lebő. 1987. 17. szint. pülést övező árkot figyeltek meg Csanytelek—Újhalastó szakáiháti településén is.

71 Ezek alapján a Tisza-vidéken a települést övező árkok a legkorábban a Szakáiháti csoport idején tűnnek föl.

72 Ugyancsak egyértelműen Szakáiháti Tisza jobb parti és a Köröstől É-ra fekvő településeken jelennek meg a közép-európai Vonaldíszes kultúra hosszú házaival szoros rokonságot mutató építmények is, mindig tapasztott padló nélküli, alapárkos vagy beásott oszlopsoros belső osztás nyomait mutató szerkezettel. Csanytelek—Ujhalastón négy, Csongrád—Bokroson egyetlen esetben fordult elő ilyen építmény alapárokkal és hármas belső oszlopsorral (a csanyteleki ház mérete: 19,4X9,2 m).

73 (2. ábra c) Tiszafüred—Téglagyár lelőhelyen Vaday A. tárt fel egy 38X6,7 m hosszú épületet jelző oszloprendszert, amelynek csak egyik végén voltak belső oszlopok.

74 Kielégítő közlemények hiányában nehéz megítélni a többi szakáiháti településen előkerült házak, illetve háznyomok jellemzőit, ugyanis legtöbb esetben vagy a közölt dokumentáció elégtelen a házszerkezet egyértelmű eldöntéséhez, vagy a szűkszavú közleményekből nem derül ki, hogy a feltárt ház a csoport melyik fejlődési fázisához, a lelőhely melyik települési szintjéhez köthető, s milyen leletanyagot tartalmazott. Annyi azonban bizonyos, hogy Battonya—Parázs tanya, Battonya—Vidpart, Vésztő—Mágor, Dévaványa—Simasziget és Szentes—

Ilonapart esetében tapasz71 Galántha M. 1985. 8., 1986. 9. 72 Nosza-Gyöngypartról ugyan ismerünk korábbi, a Körös-csoportba tartozó településvédő árkot, ez azonban egészen más jellegű, egy félsziget elkeskenyedő részén futott keresztbe (Szekres é. n. 29). 73 Hegedűs, K. 1985. 7—8. Fig. 3. 74 Vaday Andrea szíves szóbeli közlése. 25