A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése
Dévaványa—Sártó) 50 alsó településfázisa, illetve fázisai kulturális-időrendi meghatározásában, és ezeket a kialakuló (korai) Tiszai kultúra körébe sorolta (korábban késő Szakáihát, szakáihát—tiszai átmenetnek nevezett időszak emlékanyaga). 51 Ennek a periódusnak (Tisza I.) relatív kronológiai helyzetét legutóbb Kalicz N.— Raczky P. a Bükk—Esztár—Szilmeg—Zseliz összefüggésekkel határozta meg a Körösök völgyétől délre eső területeken. Az ettől északra eső területen pedig még a Szakáihát—Bükk—Szilmegi csoportok éltek. 52 Ebből következően a korai tiszai időszakot megelőző Szakáiháti csoportba tartozó lelőhelyek száma jelentősen lecsökken, ugyanúgy, mint a csoport életének időtartama, hiszen a Tisza—Maros—Körös közén a teli-telepek alsó településfázisaival azonos korú és többnyire azonos leletanyagú, rövidebb életű, sík települések is a korai Tiszai kultúrába kellene, hogy tartozzanak (pl. Szentes— Ilonapart). 53 Mivel a korai Tiszai kultúra kialakulása, mai ismereteink szerint, egy időben és térben fokozatosan délről északi irányban haladó folyamat, érthető, hogy ez a Körös-völgyi, s az ezzel kapcsolatos, a Tisza—Maros—Körös köz északi sávjában húzódó területet később érte el. így a Körös-völgytől délre (Szentes— Ilonapart), a Tisza jobb partján (Csany'telek—Újhalastó, Csongrád—BokrosJ 54 és a Körös-völgy déli szegélyén is (Kunszentmárton—Bohonya III, Kunszentrmárton— Kékes, Kunszentmárton—Érpárt) 55 még szakáiháti, de a korai tiszai periódussal egykorú településeket találunk. Ezeket a leletegyütteseket azonban a kutatás korábban nagyrészt éppúgy a Szakáiháti csoport középső, a keletkezési fázist közvetlen követő (klasszikus) fejlődési szakaszába sorolta, mint az ugyancsak részben késő bükki és szilmegi import kerámiával jelzett, azonos korú és leletanyagú, de a Körös vonalától északra levő leletegyütteseket (Tiszaigar—Csikós tanya, Tiszaszőlős—Csákányszeg) . 56 Ezt az időszakot a Köröstől északra Kalicz N.—Raczky P. véleménye szerint már a Tisza I— II átmeneti időszak követi, 47 tehát a fenti leletegyüttesek semmiképp sem tekinthetők középső Szakáiháti csoportba tartozóknak, hiszen mindenütt a csoport végső fázisát jelentik. Makkay T. a klasszikus Szakáiháti csoportra jellemzőnek azokat a leletegyütteseket tartja, amelyekben „az AVK hagyományai már eltűntek, a tiszai alakulóban levő elemei még nem találhatók". 58 Nagyobb, közölt ásatásból származó ilyen jellegű leletanyag azonban alig van, ezért részletes elemzéssel kellene meghatározni a klasszikus és késő szakáiháti jellegű leletegyüttesek kritériumait, hogy eltérő fogalmakkal (klasszikus és késői-szakálháti) ne jelöljünk azonos, vagy közel megegyező leletegyütteseket. A viszonylag sok lelőhellyel képviselt késő-szakálháti perióduson kívül a kutatás még biztosan elkülönít egy korai szakaszt, melynek csaknem általánosan elfogadott reprezentánsa a hódmezővásárhely—sza50 Goldman, Gy. 1984. 87, 88., Szénászky J. 1977. 216., Trogmayer O. 1957. 19—58., 1969. 468—475., Banner J. 1931., 21—22. 31, 35. t. 7—8, 13., Csalog, J. 1959/a. 27—38., 1958. 12—13., Korek J. 1971. 15., 1973. 105—122., Selenau M. 1981. 47—48., Hegedűs K. 1979. 26—27., Makkay J. 1982. 60—61. és 120. jegyzet., Raczky et al. 1985, 251—278., Raczky, P. 1985. 103—125., Trogmayer О. 1962. 9—38., Вакау, К. 1971. 135—136., 1971/а. 140—144., Ecsedy et al. 1982, 149—150., Hegedűs К. 1982 183—185., Korek J. 1961. 9—26. 61 Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 116—117., Makkay J. 1982. 60., Goldman Gy. 1984. 97—115., Raczky, P. 1985. 107., Kalicz, N.—Raczky, P. 1987. 25., Horváth, F. 1985. 91. 52 Kalicz, N.—Raczky, P. 1987. 25. 53 Horváth, L. 1983. 54 Hegedűs, К. 1985. 55 Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 149. t. 1—13., 150. t. 1—4, 151. t. 1—6. 56 Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 107., Hegedűs, К. 1985. 42. 57 Kalicz, N—Raczky, P. 1987. 25. 58 Makkay J. 1982. 60. 23
