A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

dencéjétől délre eső területeken a Szakáiháti csoport kialakulása előtt felbukkanó vonaldíszes elemek megítélésére kerül a sor. Az egyik felfogás szerint az alföldi Vonaldíszes kultúra — legalábbis annak 2. fejlődési szakasza — még a Vinca-A időszakban elfoglalta a Körös kultúra déli területeit, egészen a Marosig.

33 Az ezzel ellentétes vélemények tagadják az AVK önálló megjelenését a Körösök völgyétől délre eső területeken.

34 Az ellentétes véleményeket és a Körösöktől délre eső terület leletanyagát G. Szénászky J. elemezte, és saját Békés megyei megfigyeléseivel alátámasztva a második vélemény mellett foglalt állást.

35 A középső neolitikum kulturális változásai jól érzékelhetők a Tisza-vidéken, elsősorban a településszerkezet és a háztípusok tekintetében. A Tiszazug és Eékés megye területén folytatott részletes topográfiai munkák megbízható adatokat nyújtanak az AVK településrendszerének bizonyos vonásaira. Kalicz N. megfigyelései szerint a Tiszazugban éles különbségek vannak a Körös és AVK településeinek fő jellemzői között. Az AVK telepek ugyanis nagyobb számban fordulnak elő, kiterjedésük csaknem mindig kisebb mint a Körös telepeké. A kis telepek csoportosan, a vízparttól távolabb eső, alacsonyabb területeken helyezkednek el.

36 Makkay J. részletes számításai szerint az AVK lelőhelyek száma a kalkuláció minden zavaró körülményét is figyelembe véve (időfaktor, kutatottság foka és lehetőségei, életforma stb.) lényegesen meghaladja a megelőző Körös települések számát. Feltételezései szerint a nagyobb AVK településeken 10—15 ház állhatott egy időben.

37 Bár nagyobb felületen AVK település még nem került a Tisza-vidéken feltárásra, mégis elgondolkodtató, hogy az eddigiek során a kultúrából kizárólag félig földbe mélyített házak, vagy gödörlakások kerültek elő.

38 Tény, hogy ezek az újkőkorban sem legfejlettebb hajléktípusok a legutóbbi időkig végigkísérték az emberiség történetét, a létük tagadhatatlan, de alig valószínű, hogy a neolitikum típusos építményeinek tarthatnánk őket. Elsősorban mozgó életmódot folytató közösségek körében gyakoriak ezek a formák, s amikor letelepült földművelők körében jelennek meg, mindig a gazdálkodással kapcsolatos átmeneti, ideiglenes vagy időszaki hajlékot jelentenek, s a későbbi — történeti — időkben is az adott közösség fejletlensége, vagy háborús, zűrzavaros, átmeneti idők hívják életre.

39 Figyelemre méltó, hogy DKEurópában több rétegzett település legalsó szintjen kizárólag ilyen építmények kerülnek elő.

40 B. Brukner gomolavai tapasztalatai alapján ezt azzal magyarázza, hogy az első megtelepülök a nagyobb, tartósabb házak felépüléséig ezekben a földbe mélyített építményekben laktak, tehát a megtelepedés rövid időszakát jelölik.

41 Feltehető, hogy az AVK eddig előkerült Tisza-vidéki félig földbe mélyített házainak egyrésze valóban éppen a megtelepedés átmeneti idejében készülhetett. Makkay J. lehetségesnek tartja, hogy a félig földbe mélyített házak hagyománya a Körös-Starcevo kul33 Kalicz, N.—Makkay, J. 1977. 3. melléklet., Makkay J. 1982. 54., Raczky P. 1983. 190. 34 Banner, J. 1961. 211., Gazdapusztai, Gy. 1962. 8., Trogmayer O. 1964. 83. 35 G. Szénászky J. 1983. 243—246. 36 Kalicz N. 1957. 86—88. 37 Makkay J. 1982. 111—124.

1—III. táblázat, 1982/a. 160. 38 KorekJ. 1951. 70—71., Korek J.—Patay P. 1958. 35—36., Csallány—Gombás 1966. 18., Kalicz, N.—Makkay, J. 1977., 64—74., Makay, J. 1982/a 165. Korek J. 1958. 59., Raczky P. 1975. 13., 1982. 16. 39 Hermann, О. 1905. 24—25., Roska M. 1927. 206., Bátky Zs. 1941. 141., Győrffy I. 1943. 161—165., Dankó I. 1956. 529., Schiene, F. 1958—59. 44, 75., Makkay, J. 1982/a. 165., Balassa, M. I. 1985. 19. 40 Tringham, R. 1971. 84—86. és 24. jegyzet. 41 Brukner, B. 1982. 144. 21