A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Orbán Imre: Adatok Árpád-házi Szent Margit tiszteletéhez

Érdekes adatokra bukkantunk Antiochiai Szent Margittal kapcsolatban is. Antiochiai Szent Margit szűz és vértanú tisztelete Magyarországon a XI. századtól kimutatható. Népszerűsége fokozatosan növekedett, s a XIII—

XIV. századra érte el csúcsát. A középkorban a tizennégy segítőszent egyikeként, mint a szülő nők védőszentjét tisztelték. A kultusz a XVI. századig egyenletesnek és erősnek mondható, azonban e század zavarai (reformáció, török háborúk) alakját a feledés homályába temették. Tisztelete XVIII. századra teljesen megszűnt, de az előző időszakban olyanynyira mély és erős kultuszának nyomai kultuszkeveredés és népi imádságok útján tovább éltek, s egyes vonásai a mai napig kimutathatók. A kultuszkeveredés a mi Árpád-házi Margitunk alakjával kapcsolatos, akit erre az időre minden pápai intézkedés nélkül, csak a hagyomány alapján boldognak, illetve szentnek tartottak. Tiszteletének központja a török előrenyomulásig a nyulak szigeti domonkos zárda volt, ahová temették. Innen a mohácsi csatavesztés után az apácáknak menekülniük kellett, és hosszú bolyongás után 1618-ban a Pozsonyban élő klarissza szüzeknél kaptak menedéket. Egy a XVI11. század elejéről fönnmaradt Szent Margit-litánia erről így emlékezik meg: „Kinek egész szent tetemi azután a Posonyi Klárissa Szüzeknél helyheztettek, és ott mind e napig nagy bötsűlettel tiszteltetnek." A domonkos apácák által hozott Margit-ereklyék közül a legbecsesebbet, a szűz fejét, a kóruson helyezték el, és 1643. január 18-án tették ki először tiszteletre.

17 Ettől fogva a kultusz fokozatosan terjedt, és teljesen Antiochiai Szent Margit helyébe lépett. Ez utóbbi szent korábbi pozsonyi tisztelete bizonyítható. Tudunk egy elenyészett, Pozsony melletti Szent Margit-templomról, melynek július 13-i búcsújára a környék népe szívesen járt. Van adat arra, hogy 1526-ban maga a pozsonyi bíró is részt vett az ünnepen.

18 Miséjét a városban is megtartották. Fönnmaradt egy falképe is, mégpedig éppen a klarisszák templomából, ahol a templom egyik fő helyére, a belső porta fölé festették.

19 Valószínű az emberek tudatában Antiochiai Szent Margit csak egyszerűen Szent Margitként élt és az újabb (Árpád-házi) Margit jelentkezésekor minden probléma nélkül azonosították a kettőt. Erre a legmeggyőzőbb bizonyíték egy 1689-es levélváltás. 1689. november 21-én Eszterházy Mária Magdolna pozsonyi klarissza nővér visszakérte a gróf feleségének szüléséhez kölcsönadott vezeklő övet (Árpád-házi Margitét), mivel azt szintén szülés megkönnyítése végett „Ezen idő alatt — ti. míg az öv távol volt — hány rendbeli úri asszonynak is kérték immár..." s ...„ kezünknél nem lévén, oda nem adhattuk."

20 Világos tehát, hogy Antiochiai Szent Margit fő föladatát, a szülő nők patronálását ezután, legalábbis az ereklye hatáskörzetében Árpád-házi Margit vette át. És hogy ez Antiochiai Szent Margit tiszteletének analógiájára történt, azt valószínűvé teszi az a tény is, hogy nincs sem Árpád-házi Margit legendáiban, sem szentté avatási jegyzőkönyvében olyan csoda, mely szüléssel lenne kapcsolatban. Mindössze egy halott csecsemő föltámasztásánál vélték közbenjárónak. Ez a szerep azonban, ha helyileg is, de határozottan hozzá kapcsolódott Margit alakjához. Ezt bizonyítja egy különböző szertartások alkalmával használt segédkönyv, mely minden kétséget kizáróan 1748 előtt, valószínűleg Pozsonyban készült. Tartalmából ítélve ferences szerzők műve, hiszen az általánosan elterjedtek mellett döntően ferences szentekhez és a ferences rendhez kapcsolódó imádságokat, litániákat tartalmaz. Ezek sorában találjuk az előbb már említett „Szűz Szent Margit életébűi való litániá"-t is, melyben a következő könyörgés olvasható : „Ki nehezen szülő asszonyo17 Szyllaba Emil 1944. 44. 18 Pásztor Lajos 1940. 134. 19 Radocsay Dénes 1954. 198. 20 Király Ilona 1979. 167. 208