A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

folyamatossága, a hulladék és pusztulási rétegek stb. önmagukban még nem elegen­dők a teli-településforma létrejöttéhez, hanem a többlettermelésre képes gazdasági forma és társadalmi szerkezet a feltétele, melyben a (kezdetben rokonsági) közös­ségek kis lakóterületen hosszabb időn át koncentráltan élnek, intenzív földművelést és építési tevékenységet folytatnak. 26 Ezt bizonyítja a késői neolitikum és a középső bronzkor idején a Kárpát-medencében létrejött tellek sokasága is, hiszen a geográfiai tényezők ugyanazok voltak, mint a korai neolitikumban. így kétségtelen, hogy a Tisza vidéki és erdélyi korai neolitikus településterület gazdálkodási módja és tár­sadalmi szerkezete legalább olyan mértékben kellett, hogy különbözzön a dél-bul­gáriai dél-balkáni településekétől, mint amennyire eltérő volt a településforma és a háztípus. A gazdálkodási rendszer részletes körülírásához azonban a Kárpát-meden­céből még nincsenek elegendő adataink, így a földművelés és állattartás, valamint ezek és a vadászat-gyűjtögetés arányait nem tudjuk meghatározni. Annyi azonban valószínű, hogy a déli típusú, juh-kecskére alapozott álattartás, valamint a vadászat­halászat-gyűjtögetés mellett a földművelés (különösen a korai időszakban) csak másodlagos szerepet játszott. 27 A szóban forgó két régió kora-neolitikus fejlődése közötti eltérések gyökereire Trogmayer O. világított rá, amikor a Körös-csoport ki­alakulását, a helyi neolitizációt egy sajátos adaptációs úton vezette le. 28 A gazdálkodásban, a településszerkezetben és településformában további, még­inkább kirívó eltérések tapasztalhatók a kisázsiai területekkel való összehasonlítás­ban. Itt ugyanis nemcsak a teli-telep „ideális" változatai, hanem a településszerkezet és a háztípusok is döntő különbséget mutatnak. A thesszáliai, bulgáriai, dél-balkáni teli-telepeken ugyanis soha nem találunk szorosan egymáshoz épített házcsoporto­kat, vagy házsorokat, melyek gyakran udvart zárnak be, s többnyire napon szárított téglából épültek. 29 Míg az eltérő építési technika a klimatikus és környezeti adottságok különbségeiből, a településszerkezetbeli eltérések már valószínűen mélyebb, gaz­dasági-társadalmi gyökerekből erednek, amik a neolitizáció más-más irányait jelö­lik. A kisázsiai centrum egykorú és megelőző fejlődéséhez viszonyítva a görög száraz­föld, Bulgária és Dél-Balkán a neolitizáció másodlagos, Észak-Balkán és a Tisza-vi­dék Erdéllyel együtt egy harmadlagos fejlődési fokozatot képvisel, ahol a fejlődés a későbbiekben az előző centrumokhoz képest sajátos, helyi irányban haladt, mind­inkább elvesztve a gazdálkodás mediterrán-balkáni jellegzetességeit. Ennek követ­keztében a Körös-csoport viszonylag hosszú élete alatt nem is jöhettek létre a teli­telepeknek még kezdeményei sem. Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy a csípettdí­szes kerámia kultúrája, de ezen belül még a Körös-Starcevo-Cris, tömb sem jelentett olyan homogén egységet, mint amilyent a kerámia közeli hasonlósága mutat. 30 Bár a Tisza-vidéki középső neolitikum kialakulása korántsem zajlott egységesen, a fő tendencia ebben a korszakban a Vonaldíszes kultúra nagyarányú térnyerése volt. 31 Ez a folyamat egyúttal — a neolitikum során ritkán bizonyítható, legalábbis részle­ges — etnikai változásokkal is párosult. 32 A kultúra É—D-i irányú fokozatos ter­jeszkedését a Tisza-menti és tiszántúli területeken a kutatás egyöntetűen bizonyította. A véleménykülönbségek csak azon a ponton jelentkeznek, amikor a Körösök me­26 MakkayJ. 1982. 104—108. 27 Trogmayer, O. 1968. 12—13., Bökönyi, S. 1974. 26. 28 Trogmayer, O. 1968. 18—19­29 Mellaart, J. 1970. 1. 52. II. 60—61. 71—74, 79., Piggott, S. 1965. 44—46., Theocharis, D. R. 1973. 40—41., Masson, V. M. 1978. 1, 62—64. ábrák. Milisauskas, S. 1978. 45. 30 Tringham, R. 1971. 78. 31 Kalicz, N.—Makkay, J. 1966. 35—47., 1977. 114., Makkay J. 1982. 29—30., Raczky P. 1983. 187—192., 1986. 32—39. 32 Makkay J. 1982. 68—95. 20

Next

/
Thumbnails
Contents