A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése
folyamatossága, a hulladék és pusztulási rétegek stb. önmagukban még nem elegendők a teli-településforma létrejöttéhez, hanem a többlettermelésre képes gazdasági forma és társadalmi szerkezet a feltétele, melyben a (kezdetben rokonsági) közösségek kis lakóterületen hosszabb időn át koncentráltan élnek, intenzív földművelést és építési tevékenységet folytatnak. 26 Ezt bizonyítja a késői neolitikum és a középső bronzkor idején a Kárpát-medencében létrejött tellek sokasága is, hiszen a geográfiai tényezők ugyanazok voltak, mint a korai neolitikumban. így kétségtelen, hogy a Tisza vidéki és erdélyi korai neolitikus településterület gazdálkodási módja és társadalmi szerkezete legalább olyan mértékben kellett, hogy különbözzön a dél-bulgáriai dél-balkáni településekétől, mint amennyire eltérő volt a településforma és a háztípus. A gazdálkodási rendszer részletes körülírásához azonban a Kárpát-medencéből még nincsenek elegendő adataink, így a földművelés és állattartás, valamint ezek és a vadászat-gyűjtögetés arányait nem tudjuk meghatározni. Annyi azonban valószínű, hogy a déli típusú, juh-kecskére alapozott álattartás, valamint a vadászathalászat-gyűjtögetés mellett a földművelés (különösen a korai időszakban) csak másodlagos szerepet játszott. 27 A szóban forgó két régió kora-neolitikus fejlődése közötti eltérések gyökereire Trogmayer O. világított rá, amikor a Körös-csoport kialakulását, a helyi neolitizációt egy sajátos adaptációs úton vezette le. 28 A gazdálkodásban, a településszerkezetben és településformában további, méginkább kirívó eltérések tapasztalhatók a kisázsiai területekkel való összehasonlításban. Itt ugyanis nemcsak a teli-telep „ideális" változatai, hanem a településszerkezet és a háztípusok is döntő különbséget mutatnak. A thesszáliai, bulgáriai, dél-balkáni teli-telepeken ugyanis soha nem találunk szorosan egymáshoz épített házcsoportokat, vagy házsorokat, melyek gyakran udvart zárnak be, s többnyire napon szárított téglából épültek. 29 Míg az eltérő építési technika a klimatikus és környezeti adottságok különbségeiből, a településszerkezetbeli eltérések már valószínűen mélyebb, gazdasági-társadalmi gyökerekből erednek, amik a neolitizáció más-más irányait jelölik. A kisázsiai centrum egykorú és megelőző fejlődéséhez viszonyítva a görög szárazföld, Bulgária és Dél-Balkán a neolitizáció másodlagos, Észak-Balkán és a Tisza-vidék Erdéllyel együtt egy harmadlagos fejlődési fokozatot képvisel, ahol a fejlődés a későbbiekben az előző centrumokhoz képest sajátos, helyi irányban haladt, mindinkább elvesztve a gazdálkodás mediterrán-balkáni jellegzetességeit. Ennek következtében a Körös-csoport viszonylag hosszú élete alatt nem is jöhettek létre a telitelepeknek még kezdeményei sem. Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy a csípettdíszes kerámia kultúrája, de ezen belül még a Körös-Starcevo-Cris, tömb sem jelentett olyan homogén egységet, mint amilyent a kerámia közeli hasonlósága mutat. 30 Bár a Tisza-vidéki középső neolitikum kialakulása korántsem zajlott egységesen, a fő tendencia ebben a korszakban a Vonaldíszes kultúra nagyarányú térnyerése volt. 31 Ez a folyamat egyúttal — a neolitikum során ritkán bizonyítható, legalábbis részleges — etnikai változásokkal is párosult. 32 A kultúra É—D-i irányú fokozatos terjeszkedését a Tisza-menti és tiszántúli területeken a kutatás egyöntetűen bizonyította. A véleménykülönbségek csak azon a ponton jelentkeznek, amikor a Körösök me26 MakkayJ. 1982. 104—108. 27 Trogmayer, O. 1968. 12—13., Bökönyi, S. 1974. 26. 28 Trogmayer, O. 1968. 18—1929 Mellaart, J. 1970. 1. 52. II. 60—61. 71—74, 79., Piggott, S. 1965. 44—46., Theocharis, D. R. 1973. 40—41., Masson, V. M. 1978. 1, 62—64. ábrák. Milisauskas, S. 1978. 45. 30 Tringham, R. 1971. 78. 31 Kalicz, N.—Makkay, J. 1966. 35—47., 1977. 114., Makkay J. 1982. 29—30., Raczky P. 1983. 187—192., 1986. 32—39. 32 Makkay J. 1982. 68—95. 20