A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Nagy Vera: A szentesi takácsmesterség

A háború után, amikor nem lehetett ruhaanyagot kapni, az asszonyok rokkán font gyapjút vittek a takácsokhoz szövetni. (Gyapjú felhasználására más adatot nem találtam.) A damaszt szövése Szentesen a Vrana-műhely bezárásával megszűnt. Munkaigényes voltánál fogva drágább a vászonneműeknél. A pamut és len keverékéből készült tartósabb és drágább mint a műselyem, de ez utóbbit tartották mutatósabbnak. Vásárlói a város módosabb rétegei voltak. Népi szó'ttesek motívumait felhasználó falvédők, szádafüggönyök, konyhagarnitúrák már a háziipari szövetkezetek megalakulása előtt is készültek. Ezek azonban nem kötődtek a helyi takácshagyományokhoz. Más vidékeken vagy újságokban látott motívumokat használtak fel. A háziipari szövetkezet számára tervezett darabokon sem a régi, környékbeli díszítést alkalmazták. Értékesítés A Vrana-műhellyel kapcsolatban az értékesítés néhány módját már megemlítettem. Kb. 100 km-es körzetben vásároztak nemcsak Vranáék, hanem a kisebb műhelyek mesterei is. Katona Lajos a következő helységek vásárain fordult meg : Szeged, Makó, Tömörkény, Battonya, Csanytelek, Csépa, Tiszakürt, Kistelek, Öcsöd, Csongrád, Tiszaföldvár. Távolabbra nem mentek. Vásárokra az iparosok összefogtak és többen rendeltek szállítóeszközt, régebben lovaskocsit, később teherautót. A hétfői és csütörtöki helybeli piacokon a takácsok feleségei árultak. A szentesi piacokon vásárhelyi takácsok is megfordultak. Kovács Szilveszterné gyermekkorából emlékszik rá, hogy más vidékről jött házalók, valószínűleg tótok járták a várost és cserépedényekkel együtt szőtteseket árultak. Portékáikat terményekért cserélték. * Dolgozatomban megpróbáltam összegyűjteni mindazokat az adatokat, melyek segítségével a szentesi takácsmesterség felvázolható a 18. század végétől napjainkig. Az a tény, hogy a mesterség hagyományos formájában már kihaltnak tekinthető, magyarázatot ad a tanulmány hiányosságaira. A levéltári források a jövőben is a kutatók rendelkezésére állnak, de az adatközlőktől való gyűjtés számára e témakörben ez volt az utolsó pillanat. IRODALOM Bálint Sándor 1957 Szegedi szótár. I—

II. Budapest 1977 Ünnepi kalendárium. I—

II. Budapest Fényes Elek 1851 Magyarország geographiai szótára I—

II. Pest Juhász Antal 1965 Kismesterségek. In.: Orosháza néprajza. Szerk.: Nagy Gyula, Orosháza, 308—310. Keller Lajos 1900 Mindszent története 1700—1900. Mindszent Kiss Lajos 1943 A szegény asszony élete. Budapest A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 1976 I—II. Budapest 198