A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

már ismerte az oszlopszerkezetes, felmenő falú, nyeregtetős háztípust. 16 Nem sokkal ezután, 1967-ben Selmeczi L. tiszajenői ásatásán elő is került a magyarországi Tisza-vi­dék első korai neolitikus felmenő falú háza. 17 (2. ábra a) Azóta több hasonló szerkezetű építmény került elő Szajolbanés Szolnok-Szandán Raczky P. és Kalicz N. ásatásain. 18 Mindezek alapján már úgy véljük, meglehetős pontossággal vázolható fel a Tisza vidéki kora-neolit lakóház jellemző típusa, a téglalap alaprajzú, oszlopvázas, patics­vagy nádfalú, egyhelyiséges, nyeregtetős szerkezet. Épített tűzhelyről a házon belül csak Tiszajenő, Szolnok-Szanda 5. sz. ház, Hódmezővásárhely-Kotacpart esetében van adatunk, ami talán a Körös településeken a házon kívüli tűzhely gyakoriságával ma­gyarázható. Ugyancsak általánosnak tartható a házban vagy azon kívül földbe mélyí­tett hombáredény, vagy tapasztott tárolóverem. Az egységes alaprajzi elrendeződésen belül két esetben a házhoz oszlopos előtér csatlakozik (Tiszajenő, Szajol). Szolnok­Szandán, a feltárt 6 ház, illetve házrészlet közül három egy U alakú házcsoportot alkotott úgy, hogy az egyik ház rövidebb oldalaihoz a másik kettő hosszanti oldalai­val csatlakozott mintegy belső udvart képezve, aminek nyitott része az egykori ártérre nézett. 19 A megfigyelések szerint számolnunk kell tapasztott padló nélküli építmények­kel is, ahol csak az oszlopok sora jelölte ki az alaprajzot (Szolnok-Szanda, Dévaványa­Katonaföldek). Nagyon fontos a távolabbi Körös-terület háztípusainak megítélésében, hogy az al-dunai csoportban is hasonló alaprajzú, de hosszabb méretű házak létez­tek {Ostrovu Golu: 16X2,5—4 m-es házak). 20 Sajnos, nem mindegyik esetben ismert a közölt házak mérete. Biztos adataink Tiszajenő (7,80X4,30 m), 21 Szajol (7,50X 4,50 m), Dévaványa-Katonaföldek (6X5m), valamint Nosza (H.: 6,80 m) esetében vannak. Ha a Tisza-vidéki és erdélyi kora-neolitikus építményeket összehasonlítjuk a bul­gáriai-dél-balkáni hasonló korú építményekkel, az alapvető szerkezeti egyezéseken túl jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. Alapterületük nagyjából azonos a Tisza vidékiekével, alaprajzuk azonban a négyzethez áll közelebb, szerkezetük és építési technikájuk is eltérő. A vastag, tapasztott anyagból készült falakat sűrű oszlopváz erősítette. Ezekben a házakban belső oszlopsor csak ritkán fordul elő. 22 A szóban forgó két régió közötti különbség a településforma tekintetében még­inkább kirívó. Míg a dél-balkáni-bulgáriai korai neolitikumban a teli-településforma a jellemző, addig a Körös-Starcevo kultúra nagyon hosszú ideje alatt egyetlen egy teli sem jött létre. 23 Ennek okát a kutatás abban látja, hogy a természeti környezeti tényezők a dél-balkáni területeken élő közösségeket hosszú ideig tartó egy helyben lakásra kényszerítették, mivel kevesebb volt a jó életfeltételeket nyújtó terület. Ezért ott a földművelés intenzívebb formája jött létre, ami a hosszabb életű, állandó tele­pülések kialakulását lehetővé tette. 24 A tartósabb, súlyos agyagfalakból épült házak „teliképző" szerepére is többen utaltak. 25 Makkay J. részletes elemzéssel meggyő­zően bizonyította, hogy a geográfiai tényezők, védelmi szempontok, a település 16 Trogmayer, O. 1966. 235—240., 1966/a. 11—26. 17 Selmeczi, L. 1969. 17—22. Tringham, R. 1971. 14/c. fig., Raczky P. 1976. 1—2. ábra. 18 Kalicz, N.—Raczky, P. 1980—81. 14—15., Raczky P. 1982. 14—15. 19 Uo. 15. 20 Roman, P.—Boroneant, V. 1974. 118. 21 Selmeczi, L. 1969. 18—19. A méreteket Patay P. korrigálta: Patay, P. 1985. 548. 22 Childe, V. G. 1949. 82., Rodden, R. J. 1962. 267—288., 1964. Fig. 1., Georgiev, G. 1961. 62., 1981. 63—81., Piggott, S. 1965. 44—45., Grbic, M. et al. 1960. fig. IV., Stalio, В. 1968. 83., Galovic, R. 1968. 4., Nikolov, В. 1974. 5., Gimbutas, M. 1974. 41. (vályogtéglák is!). 23 Makkay J. 1982. 112., 1982/a. 159. 24 Raczky P. 1982. 12. 25 Tringham, R. 1971. 72, 89. 19

Next

/
Thumbnails
Contents