A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Nagy Vera: A szentesi takácsmesterség

Noha a privilégium csak általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden céh esetében ugyanazok voltak, mégis indokolt — ha röviden is — utalni rá, mert a jegyzőkönyvek határozataival összehasonlítva válik világossá, hogy a felülről jövő szabályok hogyan valósultak meg helyben, hogyan módosultak, bővültek. A vallási kötelezettségekről szóló részt 1804-ben a szentesi mesterek kiegészítik a miséken való viselkedés szabályozásával, mivel ,,...az ifjú Mester emberek magokat félre vonnyák ...a gyertya tartás elől", ezért a mesterek a miséken időben megjelenjenek és egy helyre üljenek.

23 A templom béli rendetlenkedést szigorúan büntetik. 1837ben például „Marsi József többszöri templom béli hibájáért betyáros maga viselete (miatt) fel jelentődött." A mesterek döntése szerint ,,Meg ítélődött most először 2 ft v. ha még ez után is meg nem regulázza magát Kemény fenyíték alá fog vétetődni."

2i 1797-ben 2 forint büntetés terhe alatt megtiltja a céh, hogy a mesterek egymást becsméreljék, azaz „Le Huntzfutolják" ha nézeteltérésük van. A céh kötelességének tartotta az özvegyek, árvák, betegek és károsultak támogatását. 1798-ban Szabó János takácsmester felesége kérte, hogy fiát fogadják el mesternek, mert férje 11 éve megnyomorodott. A céh helyt adott kérésének azzal a feltétellel, hogy ifjú Szabó János apjának gondját viseli, mesterségbeli ismereteiről pedig a céh előtt bizonyságot tesz.

25 Anyagi támogatásra a bajba jutott mesterek is számíthattak. 1829-ben a céh kasszájából 12 forintot vettek ki ,,... a Mindszenti meg égett Hat Filialis Mester Társaink segedelmére..."

26 1810-ben a mesterek előnyt akarván szerezni saját gyermekeik számára, csak egy év kötelező vándorlást írtak elő nekik. Pontosan nem tudni mi okból — valószínűleg felsőbb szervek tiltakozására — a határozat nem lépett életbe.

27 A kontárok tevékenységét nemcsak a privilégium tiltotta, de a mesterek is erősen küzdöttek ellenük. 1838-ban a bevételek között szerepel 5 forint, azzal a megjegyzéssel, hogy ,,Kuldus Nagy Sámuel kontárkodván büntetést fizetett." A kiadások között pedig 7 forint 39 krajcár, amely ,,A tanyai kontárok vizsgálása és székjek el hordásakor kot si bér és költség."

M A mesteremberek által elkövetett kisebb vétségekben maga a céh ítélkezett, a nagyobb bűncselekményt elkövetőket vagy visszaesőket a törvényszéknek adták át. Ilyen visszaeső volt Pethő János takács, akit 1801-ben nagyobb pénzbüntetésre ítélt a céh csalásért, lopásért, valamint ,,Kutzori Nevű Kortsmába Paksi István aluván annak a 'sebjét 'siván s tolvaj módra vájkálta ... özvegy Szilágyiné Látta, 's többen is a kik akkor Fű osztáson ott mulattak." A szőlőhegyen cseresznyefa ágakat tördelt, a céhgyűlésen gúnyolódott. A céh által kiszabott büntetés azonban nem bizonyult hatásosnak, még ez évben pálcázásra ítélte a fiskális s ekkor a céhhez fordult segítségért: ,,Kérte a B. Czéhet hogy azon Gyalázatos büntetésiül mentse meg a B. Czéh Maga megaláztatását tekintvén kegyelembe fogadta 2 forint(ra) büntette." Emellett még 2 forintra büntették a kecskeméti vásárba menvén ,,Hemző István Leginnek tett azon bestelen szavaiért, hogy miért dolgozik Pápistánál s több ilyen Mester társait Kissebbitő szavaiért." A céh nemcsak a mesterek, de azok családtagjai felett is ítélkezhetett. 1802-ben Török János feleségére ,,... reá bizonyosodott hogy Ns. Dobosy Ilona Asszonynak más23 Jk. 1796. 24 Jk. 1836. 25 Jk. 1796. 26 CsmL. Szf. IX. 15. 27 Jk. 1796. 28 Jk. 1836. 176