A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára SZŰCS JUDIT (Csongrád, Múzeum) Használati tárgyaink életünk részei. Mindennapi szükségleteink kielégítésének feltételei, munkánk, terveink megvalósításának eszközei. Ugyanakkor gazdasági-társadalmi helyzetünk tükrözó'i is. A néprajz a paraszti munkát végzők életét, tárgyait vizsgálja. A paraszti gazdálkodás, lakás és háztartás tárgyainak cserélődése tükrözi az egész gazdálkodásban és társadalomban végbemenő változásokat, egyben a tárgy tulajdonosának helyét a társadalomban. Bátky Zsigmond múzeumi kiállítások rendezését tárgyaló Útmutatójában

1 már 1906-ban ajánlja a teljes leltárak készítését. Tárgyleírások és- leltárak évtizedekkel később készültek az ország több részében. Település- és tájmonográfiákban találhatunk tárgybemutatásokat, ilyenek például az Őrség népi táplálkozása, Szentgál monográfiája.

2 Az utóbbi munka módszeresebben mutat be tárgyakat és eszközöket. Kiss Lajos múzeumi tárgyak feldolgozása során gyűjtött tapasztalatait és gondolatait fogalmazta meg két cikkében.

3 Fél Edit Kocson, Fél Edit—Hofer Tamás Átányon, Juhász Antalnak a szegedi tanyákon, Szenti Tibornak a hódmezővásárhelyi tanyákon, Kosa Lászlónak egy gyulai tanyán végzett, Tóth Ferenc makói és Szarvas Zsuzsa szeremlei vizsgálatát,

4 végül Hofer Tamás összegzését

5 vettük figyelembe jelen munka megírásánál. Csongrád a megye névadó települése, egyben legkisebb városa. A megye északi határán, a Tisza jobb partján, a folyónak keletre vetett kanyarulatában fekszik. A két világháború között — abban az időszakban, amelyhez vizsgálati témánkkal kötődünk — a település Jászberényhez és Kalocsához hasonlóan megyei város és járási székhely lett. Erdei Ferenc ezt az igazgatási szerep egyfajta minimumaként határozta meg.

6 A város népessége 1930. évi adat szerint 97 százalékban katolikus,

7 Csongrád az Alföld tanyás vidékéhez tartozik. De „már nemcsak tájában és termelésében, hanem tanyaformáiban is eltér a tiszántúli vidékektől. Aránylag sok a farmtanyája minden határrészen, amit két ok idézett elő. Egyik a birtokok erős aprózottsága, a 1 Bátky Zsigmond

Л 906. 2 Kardos László 1943., Vajkai Aurél 1959. 3 Kiss Lajos 1938. 1—3., 818—24., 1940. 446—453. 4 Fél Edit 1941., Fél Edit—Hofer Tamás 1961., Juhász Antal 1975., Szenti Tibor 1979., Kosa László 1980., Tóth Ferenc 1982., Szarvas Zsuzsa 1987. 6 Hofer Tamás 1983. 39—64. 6 Erdei Ferenc 1974. 129. 7 Kiss István 1935. 12. 141