A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

másik a kerti termelés lehetősége."

8 A farmtanya „birtokosa teljesen és örökös kinnlakási szándékkal települt".

9 1910-ben az összes kereső lakosból 725 10—100 holdas, 1881 10 holdon alóli,

10 1930-ban 723 10—100 holdas, 2071 1—10 holdas volt,

11 tehát a statisztikák szerint a jelzett rétegekben a földtulajdon aránya az adatközlők születése és házasodása időszakában lényegesen nem változott. Családjaik többségében még 5—8—13 gyermek született, akikből 3—8 leszármazott megélte a felnőttkort.

12 A város földműves és iparos társadalma kereskedelmi kapcsolatot tartott a környező településekkel. Csanytelek, Csépa, Kiskunfélegyháza, Kunszentmárton, Szentes és Tömörkény piacaira és vásáraiba jártak. Ezekből baráti és családi kapcsolatok alakultak. 1930-ban —, amikor a Faragó tanyában a vizsgálatra kiválasztott családból nyolcan laktak — a város 26 046 lakosából 9540 élt külterületen.

13 A család az Erdei által a tájra jellemző farmtanyában lakott, a fiú a feleségével most is ott lakik. Csongrádon egy idős házaspár tanyáját vizsgáltuk meg. Választásunkat az alábbiak indokolják. A tanyák egy részébe, főként aszfaltút mentén állókba fiatalok és középkorúak költöztek. A gazdasági és lakóépületeket felújították. Háztáji gazdálkodást folytatnak. Ahol ugyanazon tanyában a generációk követték is egymást, ott a középkorú házaspár csak gazdálkodni jár ki. A bútorok és edények nagyobb részét 1. A Faragó tanya lakóépülete az udvar felől 8 Erdei Ferenc 1976. 173. 9 Uo. 148. 10 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. 1. 1913. 362—363 11 Kiss István 1935. 12. 12 Szűcs Judit (é. n.) és az MTA Néprajzi Kutató Csoportjában Hofer Tamás vezetésével végzett családtörténeti kutatás tapasztalata. 13 Kiss István 1935. 12. 142