A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Juhász Antal: Vázas szerkezetű sárfalak Szeged vidékén

kiszorult granicsárok Részkén (később Röszke) telepedtek meg és közülük sokan azután is ottmaradtak, hogy a település végérvényesen Szeged birtokába került (1731). Bizonyosnak látszik, hogy Bél megjegyzése a reszke-\ szerbek hajlékaira vonatkozik. A 18. századi Reszke a Tisza közelében, áradmányos rét peremén húzódó hátságon települt. A sövényfalat vidékünkről először Tömörkény István írta le Tápéról : „Az erős töltések építése előtt csodálatos falu volt ez. Cölöpökre font vessző volt a házak fala, amit sárral kívül és belül kitapasztottak. Ha jött ki medréből a víz tavasszal, a tápéi ember fölrajta a bugyrot a padlásra a gyerekekkel, s csónak lévén minden háznál, míg a víz le nem ment, a padlásajtóból halászott, s élt a víz fölött. A ház cölöpre vert cserenyfalából csak a sarat mosta ki a víz. Mikor az apadás beállt, (...) a tápéi ember újból kitapasztotta sárral, és lement a padlásról lakni a földre..."

14 Tömörkény nem 1. kép. Vesszőből font falú góré, Tápé, 1970. 14 Tömörkény István: A gyékényfalu. In.: Munkák és napok a Tisza partján. Bp. 1963. 133. Tömörkény ezt a faltechnikát másutt is leírta: „Leverik a karókat a földbe, azután körülfonják sövénnyel. A sövényt meg kívül-belül beragasztják sárral. Kész a fal. Ha a víz megárad s kilegel a partra, lemossa róla a sarat, de a sövény megmarad a földbe vert karókon..." (A vadállat. In.: Barlanglakók. Bp. 1959. 463.) 116