A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Juhász Antal: Vázas szerkezetű sárfalak Szeged vidékén

csupán a falszerkezetet rögzíti, hanem azokat a körülményeket is, amelyek azt életre hívták és célszerűvé tették. Az oszlopok közé font vesszővázra tapasztott sárfal a Tisza ismétlődő áradásainak kitett faluban lehetővé tette a helyben maradást, azt a sajátos életmódot, amit Tömörkény az öregek emlékezete nyomán megörökített. 1896-ban ugyanis, amikor a leírás készült, a töltések már védelmet nyújtottak a tápaiaknak a tiszai áradásoktól. Szinte ugyanilyen jellemzést írt K. Nagy Sándor a komádi-i sövényházról és lakóiról.

15 Az 1879. évi árvízkor elpusztult Tápé a régi helyén épült újjá és lakói az újjáépítés során gyakran alkalmazták a korábban kisebb áradásokat átvészelő falszerkezetet. Föltűnő viszont hogy az 1879-es nagy árvíz után épült cölöpvázas házakban veszszőfonadéknak nem találtuk nyomát, s erre a legidősebbek közül is csak ketten emlékeztek. Ennek okaira még visszatérünk. Sövényház építését 1906—07-ben már Györffy Istvánnak sem volt alkalma megfigyelni a Nagykunságon és környékén, Bakó Ferenc pedig 1954—1972 közötti Heves megyei terepbejárásai során mindössze tizenegy sövényfalú lakóházat talált, s azok sem épültek teljes egészében vesszővázra.

16 Magam a sövényháznak már csak az emlékanyagát tudtam föltárni. Az algyői Süli Zakar Rudolf (szül. 1880) 1964-ben így emlékezett: „Karók voltak leverve, sövénnyel befonva, letapasztva. Csömpöjegfalnak mondták." Szerinte Suttyánhan, a Tisza töltés mellett volt ilyen ház. Algyőn sövénykerítésről is tudunk. 2. kép. Vesszővázas, tapasztott „életösház", Baks—Alsó-Ányás 52. 15 K. Nagy Sándor: Biharország II. k. 1888. 75. Idézi Györffy István 1908. 161. 16 Györffy István 1908. 161., Bakó Ferenc 1978. 46. 117