A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig

volt, az intéző körök fogékonyak voltak, a talaj elő volt készítve, de olyan nagylátókörű, európai műveltségű kultuszminiszter kellett hozzá, mint TREFORT ÁGOST volt, egyetemi természettudományi intézetek alapítója" (32). Ilyen előzmények után született meg az a — magyar antropológia szempontjából — történelmi jelentőségű okmány, melyet FERENCZ JÓZSEF az éppen akkor tartott hadgyakorlat miatt Mezőkövesden írt alá s amelynek alapján TREFORT kinevezte TÖRÖK-öt a budapesti tanszékre (44). TÖRÖK erről már korábban tudhatott, mivel 1881. augusztus 19-én kérte felmentését „a kolozsvári boncztani tanszéki állomásától" (43). TÖRÖK AURÉL antropológiai tevékenysége 1881—1912 között Mint az előzőekben láttuk, TÖRÖK minden alkalmat megragadott arra, hogy antropológiai ismereteit bővítse. Közvetlenül a budapesti tanszékre való kinevezése előtt, 1881. augusztus 18-án írta önéletrajzában: „Ezek után leghőbb óhajom az, hogy alkalmam és működési terem legyen mindazon, a magyar névre bizonyára kitüntetőleg ható, megbízatásoknak megfelelhetni és e hazában az anthropologiai búvárlatokat lendületbe hozni s ekkép egyik nemzeti kötelességünk: saját fajunk meghatározásának teljesítésében külföldön szerzett tapasztalataimmal és ismereteimmel résztvenni" (37). Az újonnan létesített tanszékkel kapcsolatos programjának benyújtására TREFORT 1881. október 16-án szólította fel, utalva arra, hogy abban a helyiségek kijelölésével és az embertani múzeummal kapcsolatos terveit is vázolja fel (45). TÖRÖK ezt az 1881. december 16-iki kari ülésre terjesztette be, melyben az alábbi feladatokat jelölte meg a tanszék működésével kapcsolatban (46) : 1) a mai embertani tudományszakma ismertetése, 2) az embertani előadások tervezete, 3) a budapesti embertani intézet tudományos működésének hivatása és iránya, 4) a felállítandó embertani múzeum berendezésének javaslata, 5) az embertani tanszék és intézet berendezéseinek tervezete, 6) az embertani intézet helyiségeinek megjelölése." Az embertan fő diszpiclináiként a következőket adta meg : biológiai embertan (az emberi test bonc- és élettani vizsgálata az emberrasszok szerint és a főemlősökre való tekintettel; kraniológia, antropometria, stb.); etnológiai embertan (az embernek, mint társadalmi lénynek a vizsgálata: az emberfajták és népek testi és lelki sajátosságainak leírása, az emberfajták és népek társadalmi életének megnyilvánulásai) ; demográfiai embertan (a környezeti tényezők vizsgálata az élet létrejöttére, lefolyására statisztikai elemzéssel) ; prehisztóriai embertan (az emberiség geológiai történelme fosszilis maradványok alapján). Ez a tematika sokkal bővebb és egyértelműbb volt, mint LENHOSSÉK elképzelése, aki az antropológiát a bonctan egyik ágának tekintette. Már idézett rektori beszédében ezt így fogalmazta meg: „...jelen beszédem tárgyává az emberi bonctan azon tudományos ágát választám, amely... ismerete nélkül általános műveltségre igényt senkisem tarthat, ... értem az Anthropologiát, vagyis embertant, melyet P. BROCA igen helyesen 'L'histoire naturelle du génère humain' azaz az emberi nem természetrajzának nevez" (33). 92