A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Egy későliberális ideológiakritikus. Vázlat Gáspár Zoltánról

dot fordítottak „mindig arra, hogy az ifjúság kötelességérzetét növeljék. Ezt a célt szolgálták az igazgatónak az ifjúság kéthetenként tartott összejövetelein elmondott magyarázatai és beszédei, valamint a vasárnapi istentiszteleteken mondott egyházi beszédei Tarkányi György és dr. Tavaszy Sándor tanároknak."

26 Gáspár kolozsvári diákoskodásának saját színt adott, hogy diákévei az első világháború éveire estek. Ez 1915/16-ban még inkább csak abban mutatkozott meg, hogy a diákok egy része s egy-két tanár katonának vonult be, az oktatásban pedig megjelent a háború témája. Gáspárék (az V. osztály) pl. ilyen „háborús tárgyú iskolai és házi írásbeli feladatokat" kaptak : „6. A háború eddigi krónikája, 7. A haza állapotának rajza Kossuth L. beszédeiben, 8. A Kárpátok őre".

27 A következő, 1916/17. tanév azonban már „izgalmasabbra" sikeredett. Az iskola épületének egy részét előbb az erdélyi román betörés elől menekülők, majd a hadsereg foglalta el; a tanév így — jókora késéssel — a katolikus főgimnázium épületében kezdődött el, s csak 1916. nov. 23-án költöztek vissza régi épületükbe, az ún. régi internátusba. Az egész tanév így is mindössze 6 hónapig tartott; 1917. május 26-án élelmezési nehézségek miatt, „főhatósági utasításra" befejezték az évet. A háborús helyzet (az 1916. októberi erdélyi menekülés) a létszámban is fölborulást eredményezett; a menekülők egy része a református kollégium diákja lett, ugyanakkor az iskolai értesítő olyan diákokról is tud, „akik azért maradtak el, mert Kolozsvárt nem látták elég biztos helynek".

28 Ebben az évben az V—

VIII. osztályosok, tehát Gáspár számára is már katonai kiképzés is volt; orvosi elméleti ismereteket és katonai elméleti ismereteket 6—6 órában, gyakorlati kiképzést heti 2 órában kaptak. Többször tartottak „félnapos kisebb menetgyakorlatokat" is. Érthető hát, hogy az igazgató így írt : „értesítőnket azzal a kívánsággal adom tanítványaink és szüleik kezébe : vajha ez volna az utolsó háborús évi jelentésünk".

29 A háborús viszonyok, a bevonulások, a frontról érkező halálhírek ellenére a tanítás természetesen folyt, s az iskolai élet elsődlegesen mégiscsak a tanulásból állt. Gáspár a jobb tanulók közé tartozott, jóllehet a „reáliákkal" nehezen boldogult. Eredményei 1915/16-ban és 1916/17-ben így alakultak: magaviselet: 1,1; vallástan: 1,1; magyarnyelv: 1,1; latin nyelv: 2,1; természetrajz: 2,2; mennyiségtan: 3,3; szabadkézi rajz (csak ötödikben): 2; testgyakorlat (csak hatodikban): 1; ének (csak hatodikban): 2; francia nyelv (csak hatodikban): 1. Az 1917/18. tanévben elért érdemjegyeit nem ismerjük ; az értesítő csak az összesített eredményt közölte, Gáspárt a. jók között sorolta föl. Történelemre Tavaszy Sándor, latinra Csüry Bálint, magyarra Kovács Ferenc, görögre Illés Gyula tanította. Görögöt, 1917/18-ban egy félévig Buday Árpád keze alatt tanult. Tájékozódását meghatározó tanárai — ismerve érdeklődési körét — alighanem Tavaszy Sándor és Csüry Bálint lehettek. Előbbi reformációs emlékbeszédeivel, istentiszteleteivel is hathatott rá. Lehet, hogy már hatodikos korában is, de hetedikesként mindenképpen részt vett a Csüry Bálint vezette Gyulai Pál ifjúsági önképzőkörben. Az 1917/18. tanévben — a katonának bevonult Sarudy Elemér helyett — ő volt az önképzőkör aljegyzője. A kör abban az évben „11 rendes gyűlést, 3 közgyűlést és 16 választmányi ülést" tartott; ezeken Gáspár minden bizonnyal részt vett. Ott lehetett 1917. okt. 6-án a körnek a hadiárvák javára adott hazafias ünnepélyén, dec. 9-én Tompa Mihály centenáriumi ünnepségén, az 1918. márc. 15-i „hazafias emlékünnepélyen" is. „Az önképzőköri munkásság ez évben a háborús évekhez képest szokatlanul élénk volt, 26 Értesítő, 1915/16:118. "Értesítő, 1915/16:118. 28 Értesítő, 1916/17:61. 29 Értesítő, 1916/17:65. 431