A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

Pénzforgalom Szegeden 1944-1945-ben HUSZKA LAJOS—NAGY ÁDÁM (Szeged — Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Magyarország felszabadításának harci eseményeiről, gazdasági, politikai következményeiről, fejleményeiről meglehetősen részletesen tájékozódhatunk a történeti szakirodalomban. Sorban jelentek meg a feldolgozások és áttekintő leírások hazai és külföldi szerzőktől, majd egyre több dokumentumkötet is napvilágot látott országosan. Ez utóbbiak általában egy-egy szűkebb tájegység, egy megye, város vagy kisebb helység történetével kapcsolatos dokumentumokat mutatnak be.

1 Ezek a publikációk nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi eseményeket pontosabban és mélyebben láthassuk, miáltal természetesen az egész történelmi folyamatot árnyaltabban, objektívebben ítélhetjük meg. Nem kétséges a részletek feltárásának a fontossága. E megfontolásból vettük vizsgálat alá a Szeged felszabadulásától 1945 júliusáig terjedő időszakot szorosan a pénzforgalom, pénzhasználat szempontjából. A második világháború befejezését követő, sokszor leírt súlyos gazdasági helyzet egyik állandó kísérője a zavaros pénzügyek. De miért és hogyan váltak zavarossá ezek az ügyek? Természetes, hogy a rendkívüli körülmények közepette eleinte felerősödik a pénz gazdasági szerepe, legalábbis a piaci forgalmat lebonyolító vagy éppen azt nehezítő szerepe. Érdemes alaposan összevetni a fellelhető dokumentumok s a korszakban forgalomban levő pénzek adatait. Szeged 1944. október 11-én már az ország első felszabadult nagyvárosa. Bár hazánk teljes felszabadulásához képest hamar átesett a tűzkeresztségen nagyobb összecsapások nélkül, a háború árát meg kellett fizetnie. Tekintve, hogy Szeged mind a haditermelés, mind a szállítások, az utak szempontjából fontos helyen fekszik, mindkét fél igyekezett lehetőségeihez mérten megtartani, ill. minél előbb birtokba venni. így került sor 1944. április 2.—szeptember 19-ig 72 légiriadóra, amelyek között hat alkalommal stratégiai jelentőségű bombázás érte Szegedet. Az angol-amerikai légibombázás összes kára a korabeli kimutatások alapján az emberi veszteségeken felül közel 126 millió pengő volt. Ez az összeg a város 1944. évre tervezett bevételeinek a tízszeresét tette ki.

2 Az októberben és novemberben történt három német bombázás már csak másfél milliónyi pengővel növelte az értelmetlen kiadásokat.

3 1 Anyaggyűjtésünket 1986. december 31-én zártuk le. A felszabadulással kapcsolatos irodalmak felsorolását itt nem tartjuk célszerűnek, hiszen oldalakat töltene meg. Ezek mindenütt könynyen elérhetők, hozzáférhetők, közismertek. Hivatkozunk ellenben minden esetben a helyi események említésekor. 2 Kanyó Ferenc 1983. 153—159. 3 Kanyó Ferenc 1983. 176. 353