A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

tartóztatni. Ezek az erőfeszítések azonban teljesen reménytelennek bizonyultak, mert a Vörös Hadsereg katonai sikereit ekkor már lehetetlen volt feltartóztatni. Ehhez a kimerült német és magyar katonai erő a teljes tartalékos állomány bevetése esetén sem volt elegendő. Az 1943/44-es tanévben Szeged-Alsóközponton az ún. Központi iskolában (Barmos, Dosztig koiskola) folyt tanítás, Varga Mátyás igazgató irányításával. Ennél az iskolánál tanítottak ebben a tanévben : Dosztig Ferenc, Budai Julianna, Félegyházi Emil, Félegyházi Emiiné, Paris Dezső és Serfőző Etelka nevelők. A Központi iskolán kívül az iskolaigazgatóság területén még nyolc tanyai iskolában volt oktatás : —• Királyhalmi iskola : Czeglédi Lajos, Peötz Erzsébet — Kiss Ferenc iskola : Pribék Valéria (Dants László helyett) — Gróf Klebelsberg iskola: Kiss Pál és Kiss Pálné — Kraller iskola : László István — Lázártanyai iskola : Bokor Anna — Mórahalmi iskola : Pusztaszeri Miklós — Riegertanyai iskola: Kemenesi József, Langó Erzsébet — Szent Imre iskola : Kovács Álmos Az iskolák mellett egy óvoda tartozott az igazgatósághoz, élén Szerényi Julianna óvónővel. A községnek gazdasági iskolája is volt, Benke Ferenc igazgató vezetésével.

2 A tárgyalt időszakban, a források tanúsága alapján, az alsóközponti igazgatóság körzetében tehát összesen kilenc iskola és egy óvoda működött — a gazdasági iskola ugyanis nem tartozott az elemi iskola igazgatóságához — húsz fős tanerővel. Ahhoz, hogy az iskolákban a tanítás biztosítva legyen, arra volt szükség, a hiányzó pedagógusokat pótolják. Ennek érdekében a szegedi Magyar Királyi Tanfelügyelő 833/1944. számú körrendeletében akként intézkedett, hogy a nyugdíj előtt álló tanítók, tanárok nem vonulhattak nyugállományba, sőt a már nyugdíjban levőket is bevonták az oktatásba. Ily módon került sor Alsóközponton özv. Klukovits Lajosné nyugdíjas tanítónő újbóli beosztására.

3 A katonai behívások — mint az látható — a szeged-alsóközponti iskolák esetében is tanerőhiányt idéztek elő, s ezt csak oly módon volt lehetséges valamelyest pótolni, hogy a nyugdíjas pedagógusokat újólag munkába állították. A front mindjobban közeledett, és a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a tankerületi főigazgató a tanévet, valamint az éves munkáról szóló jelentés határidejét megrövidítette.

4 Az 1943/44-es tanévben a község központi iskolájában 193 tanuló vizsgázott sikeresen, 21 gyermek osztályismétlésre bukott. A külterületi tanyai iskolákban együttesen 450 növendék fejezte be eredményesen a tanévet, 26 tanulónak pedig évet kellett ismételnie.

5 Annak ellenére, hogy a front a községhez nagyon közeledett, az 1944/45-ös tanévre összesen 819 gyermek iratkozott be: a központi iskolába 230-an, a külterületi iskolákba 589-en. A tanítás meg is kezdődött, és a tantestület szeptemberig a tanév befejezése óta nem változott.

6 Közben a Vörös Hadsereg katonai alakulatai 1944 szeptemberében átlépték a magyar határt. Városaink közül elsőként Makó szabadult fel szeptember 26-án. Makó felszabadítását megelőzően a Magyar Királyi 2 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 29/1944. sz. 3 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 78/1944. sz. 4 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 128/1944. sz. 5 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 163/1944. sz. 6 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 171/1944. sz. 336