A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

Tanfelügyelőség a 2613/144. sz. utasításában a tanítást 1944. szeptember 23-án azonnali hatállyal beszüntette. Ugyanezen utasítás értelmében a tanítók, tanárok állomáshelyüket elhagyhatták, abban az esetben, ha Pécsre vagy Kaposvárra mennek és ott a polgármesternél jelentkeznek. Ezen engedély alapján az alsóközponti tantestületből négyen távoztak el, de nem a megjelölt városokba. Abban, hogy négy nevelő elhagyta a községet, nem kis szerepet játszott a szovjetellenes propaganda. A bolsevizmust, a szovjet rendszert a nép előtt rossz színben tüntették fel. Ebbe a propagandába az iskolákat is bevonták. Dr. Köves Sándor tanfelügyelő az igazgatóknak körlevelet adott ki, amelyben felhívta figyelmüket, hogy 1944. február 23-tól Szegeden a Klauzál Gábor gimnázium tornatermében „bolsevistaellenes" kiállítást rendeznek. A kiállítást a felnőttek 1 P-ért, a gyermekek pedig 50 fillérért tekinthették meg. A tanfelügyelő a körlevélben utasította az iskolák vezetőit, teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a kiállítást 7-ik osztálytól felfelé minden tanuló, és lehetőleg a szülők is nézzék meg.

7 A kormány és a helyi hatóságok tehát az iskolák útján is igyekeztek — félrevezető módon — a Szovjetunió ellen gyűlöletet kelteni a lakosságban. Ez a propaganda a munkásság, a parasztság körében nem talált oly módon talajra, hogy otthonaikat elhagyják, csupán a hivatalok vezetőire és a társadalom polgári rétegére volt hatással. A tankerületi főigazgató 1944. szeptember 30-án 2613—1/1944. sz. alatt újabb utasítást adott ki, melyben felszólította a nevelőket, hogy akik eddig nem hagyták el szolgálati helyüket, a jövőben se távozzanak onnan. A tantestületből ezután egyedül Paris Dezső távozott ismeretlen helyre, a többiek itthon maradtak.

8 Ez utóbbi intézkedés kiadásának feltehetően az lehetett az oka, hogy a Dunántúlt a menekültek annyira ellepték, hogy ellátási és elhelyezési zavarok keletkeztek, s ez az ottani lakosság körében feszültséget idézett elő. Több menekültet már képtelenek voltak a Dunántúl városai, falvai befogadni. 2. A tanítás megkezdése a felszabadulás után, az új demokratikus oktatási rendszer kibontakozásának kezdeti lépései Szegedet a Vörös Hadsereg 1944. október 11-én szabadította fel, és felszabadulása a továbbiak folyamán jelentós szerepet játszott a népi demokratikus átalakulásban. A szovjet hadsereg előnyomulásának hírére Szegedről a Tankerületi Főigazgatóság és a Tanfelügyelőség vezetősége teljes egészében, tisztviselőkarának pedig egy része a Dunántúlra menekült. A megye iskolái a felszabadulás idején így vezetés nélkül állottak. Ennek az állapotnak a megszüntetésére 1944. október 31-én Szegeden újólag megalakították a Tankerületi Főigazgatóságot, és vezetésével dr. Becker Vendelt bízták meg. Az alakuló ülésen — amelyen az MKP politikai megbízottjaként Vass Zoltán jelent meg — fontos határozatok születtek, amelyek a demokratikus oktatás kibontakozását szolgálták. Az alakuló ülés jegyzőkönyve — melyet a főigazgatóság körzetébe tartozó felszabadult iskolához megküldték — a következő fontos technikai és elvi utasítások betartását szögezte le : Az első pont kimondottan Szeged város iskoláira vonatkozott. 1. „A tanítás a megkezdett keretben folyik tovább, a régi tankönyvekből. Ahol nincs elegendő tankönyv, ott a szaktanárok jegyzeteket készítenek, amit a tanulók lemásolnak. 7 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 58/1944. sz. 8 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 190/1944. sz. 337