A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944—45-ben Szeged-Alsóközponton BALÁZS GYÖRGY (Szolnok, Kereskedelmi és Vendég látóipari Főiskola tagozata) A népi demokratikus korszak legújabbkori történelmünk legizgalmasabb, legsokoldalúbb időszaka. Népünk életében olyan sorsforduló, amikor a néptömegek első ízben kapcsolódhattak be a történelem formálásába, vehették kezükbe sorsuk irányítását. A spontán létrehozott népi szervek — 1944 decemberétől a Nemzeti Bizottságok — igen fontos feladatuknak tekintették a közigazgatás, a karhatalom és a termeló'munka megszervezése mellett az oktatás biztosítását. Létfontosságúnak tartották, hogy a front elvonultával az iskolákban a tanítás mielőbb megkezdődjék. A tanulmány megírására az az elgondolás vezérelt, hogy az eddigi publikációk mellett jelentős teret szenteljek az iskolai élet demokratizálása kezdeti lépéseinek. A forrásokat vallatva hiteles képet igyekeztem rajzolni a magyar oktatás átalakulásának nehézségeiről és jövőbe mutató eredményeiről. A téma időszerűségét, fontosságát indokolja, hogy az ilyen feldolgozások könnyebbé, világosabbá tehetik a ma emberének oktatásunk jelen helyzetének megértését, oktatási reformtörekvéseink megítélését. A dolgozat megköveteli, hogy tisztázzuk Szeged-Alsóközpont közigazgatási, települési helyzetét. Szeged város határának e részén 1892-ben létesült közigazgatási kirendeltség, mely az évtizedek során a kb. 80 ezer kat. hold területű Szeged-Alsótanya, s különösen a központ körüli tanyák természetes központjává vált. 1944-ben a lakosság túlnyomó többsége tanyán élt. Alsóközpont 1950-ben vált önálló községgé, Mórahalom néven. 1. Á község iskoláinak helyzete közvetlen a felszabadulás előtt Az oktatás helyzetére az 1943/44-es tanévben erősen rányomta a bélyegét a háború, az egyre közeledő front. A hadi események úgy kívánták, hogy a katonai szolgálatra alkalmas tanítóknak, tanároknak be kellett vonulniok. A horthysta kormánynak minden emberre szüksége volt ahhoz, hogy megpróbálja a szovjet katonai előrenyomulást feltartóztatni. Ebből a helyzetből adódóan a község tantestületéből is az arra alkalmas férfiakat bevonultatták frontszolgálatra. A Kiss Ferenc külterületi iskolánál tanító Dants Lászlót már 1943-ban behívták, majd őt követte Kovács Almos és Pusztaszeri Miklós tanítók bevonultatása.

1 A kormánynak a tartalékos behívásokra tett intézkedése már az utolsó erőfeszítése volt, hogy megpróbálja a német hadvezetéssel karöltve az egyre jobban előrenyomuló szovjet csapatokat fel1 Csongrád Megyei Levéltár (a továbbiakban: CSML) Szeged-alsóközpont iskolai iratai 1/1944. 335