A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

proletariátus) közötti gazdasági és szociális ellentétek mérséklése az adott belpolitikai helyzetben az első lépés volt az együttműködés felé. Igaz, ez nemcsak a munkásparaszt, de a paraszt-kispolgári (értelmiségi, alkalmazott rétegek) közeledését is jelenthette. Itt elsó'sorban mégis a munkás-paraszt közeledésre tett javaslatról van szó, mert a Kisgazdapárt a munkásosztály legnagyobb pártjának, az MSZDP-nek ajánlotta fel az ellentétek tompítását. A Kisgazdapárt vezetősége komolyan gondolta a társadalmi ellentétek csökkentését, az MSZDP-hez és a többi polgári pártokhoz való közeledést. E kérdések megbeszélésére országos értekezletet hívott össze. A december 19-én Budapesten megtartott értekezleten 21 megye kisgazdapárti választói voltak képviselve. Nagyatádi Szabó István, a párt vezére elnöki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy bármit hozzon is a jövó', a Kisgazdapárt minden párttal szemben meg fogja őrizni „teljes függetlenségét és szabad cselekvési jogát. Nincs azonban kizárva — mondotta —, hogy a párt más pártokkal együttműködjék közös céljaik megvalósítása érdekében." Rámutatott azokra a kérdésekre, amelyek a Kisgazdapártot az MSZDP-től elválasztják: a nemzetköziséget, a kommunizmust és az ateizmust említette. Ezután kijelentette, hogy a párt örökre híve lesz a független Magyarországnak, a magántulajdon sérthetetlenségének, a vallás ápolásának, a magyar népköztársasági államformának és Magyarország ezeréves határai sérthetetlenségének. Ugyanakkor arra törekszik a párt — mondotta —, hogy a „különböző termelési ágak, továbbá г. fogyasztók és termelők között kölcsönös megértés, testvéri együttműködés létesüljön, a teljesen meg nem szüntethető ellentétek a lehetőség határáig elsimíttassanak." Kifejezte azt a reményét, hogy a Kisgazdapártot ezen törekvésében minden polgári réteg támogatja. Az elnöki megnyitó beszéd után 16 hozzászólás hangzott el, majd az értekezlet a következőképpen határozott: „a polgári pártok tömörítését és együttműködését a közös célok elérésére szükségesnek látja, egyébként a Kisgazdapártnak a többi pártokkal szemben tanúsítandó állásfoglalására nézve a döntést a párt vezetőségére bízza, azon kikötéssel, hogy a párt önállósága és függetlensége minden körülmények között megőriztessék." Külön határozatba foglalták, hogy a „párt nem szándékozik csorbítani az egyházak azon jogát, hogy a nép vallásos nevelésében közreműködjenek". Ez azt jelentette, hogy az akkor e kérdés körül kibontakozó vitában a Kisgazdapárt a munkáspártokkal (MSZDP és KMP) és a Polgári Radikális Párttal szemben foglalt állást. Az értekezleten megbeszélték a párt országos szervezésével kapcsolatos teendőket is. A hozott határozatokkal volt szoros összhangban apárt november végén elkészült és már publikált programjának kibővítése, amit szintén az értekezleten végeztek el. Hangsúlyozták, hogy programjukat még így sem tekintik véglegesnek, a jövőben felmerülő problémák megoldását is feladatuknak tekintik. Az új programpontjaikban sürgős feladatuknak tekintették a falusi agrár proletariátus gazdasági helyzetének javítását: ezt a földhöz juttatás mellett állandó munkaalkalmak megteremtésével látták biztosíthatónak. „Gondot kell fordítanunk arra is — olvashatjuk a programkiegészítésben —, hogy a különböző termelési ágak között a testvéries együttműködés és kölcsönös támogatás a gazdasági élet egész területén biztosíttassék." Fontosnak vélték, hogy múltjukhoz híven ápolják a parasztság szorgalmát, a munka szeretetét, a takarékosságot, de ezzel együtt a „tulajdon szentségének hitét és azt a buzgalmat, hogy javainkat utódaink számára is biztosítani igyekezzünk és ezen törekvésben más társadalmi rétegeket is támogassunk." Felvették programjukba a gyermekeik „felebaráti szeretetre" nevelését. Ennél jóval fontosabb volt annak a feladatnak a vállalása, hogy „többtermelés útján biztosítsuk az állam teherbíró képességének 330