A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

Kisgazdapárt vezetőségét: elnökét, jegyzőjét, más végrehajtó szerveket, és megbeszélhették a képviselőjelölt személyét.

50 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Kisgazdapárt országos szervezeti struktúráját, szervezkedési elveit és gyakorlatát a munkásmozgalomból — illetve az MSZDP-tó'l — kölcsönözte. Azokat alkotó módon alkalmazták a sajátos falusi viszonyokra, így a párt szervezeti felépítése, elvei és gyakorlata demokratikusak voltak, lehetővé tették a parasztság alulról jövő kezdeményezését és öntevékenységét. Ezzel is szoros kapcsolatban volt a nagy érdeklődés és a rövid idó' alatt elért jelentó's szervezeti megerösödés. Milyen eredményeket hozott e nagyarányú szervezkedés? December 10-e tájáig a párt 251 községben és három megye (Veszprém, Somogy és Bihar) egész területén tartott szervezőgyűléseket. Megállapítható, hogy a párt elsó'sorban Dél-Dunántúlon (Somogy, Zala és Veszprém megyékben) ért el kimagasló eredményeket. Az ország keleti felén pedig Pest (47 község), Borsod (52 község), Szabolcs (37 község), Zemplén (18 község) és Bihar megyében volt a legtöbb szervezó'gyűlés. A Kisgazdapártnak tehát elsősorban azokban a megyékben voltak sikerei, amelyekben a pártnak már az első világháború előtt voltak szervezetei, ahol a párt négy volt országgyűlési képviselőjét is megválasztották. Ezekben a megyékben a szervezkedés úgy történt, mint például Zala megyében. Itt a megyei törvényhatósági bizottság kisgazda tagjai a közgyűlés után tartott értekezletükön egyhangúlag elfogadták a Kisgazdapárt programját és elhatározták annak megyei és választókerületi megszervezését.

51 Ezután hazautaztak falujukba, a szomszéd falvakban szervezkedő gyűléseket tartottak, így gyorsan ment a szervezkedés. Egyelőre kevés eredménnyel járt a párt szervezkedése a nyugat-dunántúli és a dél-alföldi megyékben. Az előbbiekben elsősorban a keresztényszocialisták, az utóbbiakban pedig az MSZDP és a Mezőffy-párt szervezkedése voltak sikeresek. E szervezkedések nem mentesek a pártok közötti ellentétektől. A Kisgazdapárt szervezkedését néhány helyen a szociáldemokraták akadályozták. Ez történt Nyíregyháza városában is. Amikor az ottani Kisgazdapárt szervezkedő nagygyűlést akart tartani, az arra mozgósító plakátokat és újságközleményeket nem tudták kinyomtatni. A városi szociáldemokrata párt ugyanis megüzente a nyomdatulajdonosnak, hogy „felrobbantják, széthányják a nyomdát, ha kinyomtatni merészeli a pártalakításról szóló hírlapi közleményeket". Ez ellen, illetve az ilyen módszerek ellen Szemző Ernő, a Kisgazdapárt titkára tiltakozott. „A hóhér kötele" című vezércikkben követelte a kormánytól, szólítsa fel a szociáldemokrata párt központi vezetőségét, hogy büntesse meg az ilyen „túlbuzgó agitátorait és eszmehirdetőit. A nagy átalakulás — írta — nem azt jelenti, hogy mostmár az egész ország köteles szocialista lenni". Végül kijelentette: „mi igenis szervezkedni fogunk s elveinket, eszméinket, meggyőződésünket legázolni nem engedjük."

52 6. Kapcsolatok és ellentétek A Kisgazdapárt szervezeti megerősödése és a polgári demokratikus átalakulást egyértelműen támogató politikája felkeltette a haladó polgári pártok érdeklődését is. A KMP megalakulása, szervezkedése és az MSZDP politikájának radikalizálódása ezeket a pártokat szövetségesek keresésére kényszerítette. Az Országos Köztársasági Párt 50 Uo. 1918. december 15. 2. 51 Uo. 1918. december 15. 1. 52 Uo. 1918. december 15. 1. 327