A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

a Somogy megyei Szociáldemokrata Párt is : az 1919. január 5—6-i értekezletén elítélte a december 12-i fosztogatást. 28 A Kisgazdapárt közponü sajtója az általunk említetteken túl — nem foglalko­zott a parasztlázadásokkal. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Kisgazdapárt a Nemzeti Tanácshoz tartozó többi párttal együtt (köztük a szociáldemokratákkal) elítélte az ösztönös parasztlázadásokat. Szervezetem keresztül ezek leszerelését szorgalmazta, amivel szintén a forradalom konszolidálását segítette. E parasztmegmozdulások azonban — véleményünk szerint — hatással voltak a Kisgazdapárt vezetőségére, különösen Nagyatádira. E hatás legjobban a párt novem­ber végén kidolgozott új politikai programjában tükrözó'dik. E program sokkal demokratikusabb és radikálisabb a párt 1909-ben elfogadott első programjánál. Különösen kifejezésre jutott ez a radikális földbirtokreform követelésében. A Kis­gazdapárt eró't is merített a parasztmegmozdulásokból : egyrészt azok automatikusan megnövelték a párt országos súlyát, másrészt a párt vezetőit arra is ösztönözték, hogy megkezdjék a parasztság addig szervezetlen tömegeinek szervezését. 3. A pártszervezés kezdetei A Kisgazdapárt parasztság körében végzett szervezőmunkáját a novemberi ösztönös parasztlázadások mellett siettette az MSZDP vezetőségének azon elhatá­rozása, amely alapján megkezdte a parasztság szociáldemokrata szervezeteinek meg­alakítását. A szociáldemokrata párt vezetői Marx és Engels tanításai alapján helyesen lát­ták, hogy „csak azok a forradalmak tudtak hosszú időre diadalmaskodni, amelyek a városból kijutottak a falvakba is." Ilyennek tekintették az 1789-es nagy francia forradalmat, az 1848-as magyar polgári forradalmat és az 1917-es februári és októberi orosz forradalmakat. „Viszont sekélyes maradt és elbukott minden olyan forrada­lom — írták —, amely néhány elszigetelt város műve volt csupán", mint például az 1905-ös első orosz polgári forradalom. Ebből arra következtettek, hogy Magyar­országon — ahol a népesség többsége még földművelésből élt — a forradalom és vele az ipari munkásság sorsa végső soron azon dől majd el, hogy az általános, titkos, községenkénti választásokon melyik politikai pártot támogatják majd a megszer­vezetlen agrárproletárok és parasztok tömegei. Ezért a Népszava 1918. november 21-i számában a „Város és falu" című vezércikkben kihirdették : „A városi és ipari cent­rumok munkásságának most lankadatlan agitációba kell kezdenie. Könyvek, röpira­tok és röplapok ezreivel és százezreivel kell elárasztania a körülötte levő községeket és falvakat. Minden szociáldemokratának, aki érzi magában az apostoli erőt — írták —, ki kell mennie agitátorként a földművesek községeibe, falvaiba és tanyáiba. Minden ipari centrumnak és városnak meg kell szerveznie, szociáldemokratává kell tennie az egész környéket. Ez ma döntő fontosságú feladat, és e feladat jó vagy rossz elvégzésén múlik a forradalom és a szocializmus sorsa Magyarországon." 2,9 E vezércikknek megfelelően a szociáldemokraták az egész országban megkezd­ték a földműves-szegénység és a parasztság szervezését. Ennek az volt a formája, hogy az MSZDP városi szervezetei felhívással fordultak a falvak agrárproletariátusá­hoz, hogy szervezzék meg a Szociáldemokrata Földmunkások és Kisgazdák Országos 28 Mészáros Károly 1968 25. 29 Népszava, 1918. november 21.1. 318

Next

/
Thumbnails
Contents