A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

rasztok még a megyei hivatalban levő föld-kataszter felgyújtását is tervezték. Úgy gondolták, ha azt elégetik, senki sem fogja tudni, kié volt a föld. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert Budapestről a városba érkező géppuskás század elől a parasztok elmenekültek. Mészáros Károly szerint az akció megszervezésében vezető szerepet játszottak a Szovjet-Oroszországból hazatért, a proletárforradalomban részt vett parasztkatonák.

26 Nem tisztázott kérdés, hogy e megmozdulás vezetői, szervezői kapcsolatban voltak-e az 1918. november 24-én megalakított Kommunisták Magyarországi Pártjával? A kaposvári akciót követő napokban Somogy megye falvaiban folytatódtak a kereskedők boltjai és a földbirtokosok vagyona elleni támadások. Ezért kihirdették a statáriumot! A katonaság „rendteremtését" támogatta a Kisgazdapárt Somogy megyei vezetősége is. A megye parasztságához intézett felhívásukban a következőket írták a történtekről: „szerencsétlen, fiatal emberek, néhány lelketlen gazembertől félrevezetve, vörös gárda és egyéb bolond jelszavaktól elragadtatva megtámadták a magántulajdont..., hogy a boltokat, magánlakásokat ne a présházak és a falusi belsőségek elpusztítása kövesse, csak úgy lehet megakadályozni, hogyha a falu jóravaló népe, melyet egyesek nem átallanak szintén megvádolni, erélyesen kezébe veszi a községben a rend helyreállítását és biztonságát." A statárium miatt a karhatalmat fehatalmazták, hogy az „eszközök válogatása nélkül" fogja el a mozgalomban részt vetteket, szedje össze a fegyvereket és az elrabolt árukat. Ezért a Kisgazdapárt megyei vezetősége azt ajánlotta a falvak népének: „igyekezzék az elöljárósággal karöltve már a karhatalom megérkezése előtt a rendet helyreállítani, a garázdálkodókat lefegyverezni, a községben netalán feltalálható rablott holmit összegyűjteni, hogy a karhatalom már mindent együtt találjon s az ártatlanok fenyegetése elmaradhasson. Bűnhődjenek a rablók és tolvajok — írták —, de még azok számára is kíméletet követelünk, akik fiatal meggondolatlansággal félre hagyták magukat vezetni, de tettüket őszintén megbánják." Végül azt állították, hogy „a magyar földműves lakosság csak akkor számíthat vágyai bekövetkezésére (itt a földreformra történt utalás — SJ), hogyha híven kitart a társadalmi rend támaszai mellett és egységesen tömörül azon nemzetiszínű zászló mellé, amelyre az ő érdekeinek becsületes érvényesítése van felírva."

27 A Kisgazdapárt Somogy megyei vezetőségének felhívását kommentár nélkül közzétették a párt országos központi sajtóorgánumában is, ezért azt az országos vezetőség állásfoglalásának is tekinthetjük. Mi általánosítható ebből? A Kisgazdapárt vezetősége elítélte a magántulajdon elleni támadásnak ezt a formáját; azt — helyesen — rablásnak, fosztogatásnak minősítette. Féltek, hogy az ilyen módszerek elterjednek a falvakban is, ami a kis-, közép- és gazdagparasztság tulajdonát is veszélyeztetheti. Ezért a rend és a biztonság önkéntes megteremtésére hívták fel a parasztságot. Ebben benne volt a katonaság esetleges visszaélésétől való félelem is ! A felbujtók, a szervezők és a fosztogatók megbüntetésével egyetértettek, a megtévedteknek azonban kíméletet követeltek. A parasztságot a polgári demokratikus forradalom melletti kiállásra biztatták, mert attól a földreform végrehajtását várták. A somogyi és tolnai parasztság december 12-i Kaposvár elleni támadása, a paraszti osztályharc egyik ösztönös megnyilvánulása volt, amely elsősorban a háború idején meggazdagodott kereskedők ellen irányult, ezért antikapitalista jellegű. Ezt és az osztályharc puszta tényét helyeseljük, formáját, a rablást és gyújtogatást azonban elítéljük. Ezt tette Mészáros Károly 1968. 25. A Kisgazda, 1918. december 29. 2. 317