A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

mindeddig intézkedés nem történt volna az iparos tanulók oktatása tárgyában, azon irányba kezdje meg a tárgyalásokat, hogy az illető község saját költségén, és az ott lakó iparosok hozzájárulásával a hivatott törvény

57 rendelete értelmében állítson iparos tanulói számára ipar iskolákat."

58 A miniszteri rendelet alapján tehát Makón is hozzá kellett látni az ipariskola fölállításához. A szervezőmunkát Kemény Mihály, Csanád megye tanfelügyelője fogta össze, aki 1882. augusztus 30-án kelt átiratában felszólította Posonyi Ferencet, Makó város polgármesterét, hogy szeptember elsejére hívjon össze egy ,,oly tanácskozmányt", amely a felállítandó iskola aktuális kérdéseiről döntene.

59 A szeptember 1-én lezajlott értekezleten, amelyen — Kemény javaslatára — a városi tanács és az iskolaszék tagjain kívül képviseltették magukat a polgári és felekezeti iskolák tanítói és a város iparosai is, döntés született arról, hogy Csécsi Miklós református lelkész vezetésével létrehoznak egy bizottságot, amely a részletkérdéseket kimunkálja.

60 A Csécsi-féle bizottság szeptember 8-i ülésén a következő javaslatot tette : 1. az iskolát a város három különböző pontján állítsák föl, a működő polgári és felekezeti iskolák tanítóinak közreműködésével; 2. a belvárosi református iskolánál levő két ismétlő iskolából az egyiket szüntessék meg, hiszen tanulói úgyis az iparos iskolába kerülnének ; 3. az oktatáshoz szükséges tantermek átadásáról a városi iskolaszékkel kell tárgyalni; 4. válasszanak egy rajztanítót (aki a polgári iskolában is oktatna) és egy igazgatót. Az előbbinek 800, az utóbbinak 50, a többi közreműködő tanítónak 120 forint fizetést javasol; 5. meg kell választani az „Iparos tanulók iskolai szervezete" értelmében az ipartanodái bizottságot

61 ; 6. az iskola költségeit egyrészt a város fizesse, a hiányokra kérjenek államsegélyt.

62 A bizottság beterjesztett javaslatát a városi képviselő-testület szeptember 11-i ülésén lényegében változatlanul elfogadta. Kijelölte a 16 tagú ipartanodái bizottságot, amelyet most már a konkrét iskolateremtő feladatok végrehajtására : a tanítás helyiségeinek, illetve a tanítók kiválasztására szólította fel.

63 Döntés született arról is, hogy a rajztanári állás költségeinek fedezésére — a város szűkös anyagi helyzete miatt — államsegélyt kérnek. A határozat elfogadása után azonban az iskola szervezése átmenetileg megtorpant. Kemény Mihály tanfelügyelő október 18-i levelében joggal róhatta föl ugyan Posonyi polgármesternek, hogy „Egy hónap múlt el az óta, s a megválasztott iparos tanulói tanügyhatóság működését még meg nem kezdette",

64 mégsem a város akadályozta az előkészítő munkálatokat, hanem az, hogy Csanád megye Közigazgatási Bizottsága nem hagyta jóvá a határozatot, enélkül pedig az nem lehetett jogerős. Kemény fölszólítására október 22-én zajlott le az ipartanodái bizottság alakuló ülése, ahol megválasztották a tisztségviselőket. A bizottság elnöke Posonyi Eckhardt 57 Az 1872. évi VIII. tc-ről van szó. 58 Lásd: Polg. hiv. iratai II. 512/1882 59 Ugyanott. 60 Ugyanott. 61

Lásd:M.R.T. 1883.1131. 62 Polg. hiv. iratai II. 512/1882. 63 Kgy.jkv. 192/1882. 64 Polg. hiv. iratai II. 512/1882. 301 i