A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

Oszkár, alelnöke dr. Borotvás Dezső, jegyzője pedig Bóna János lett

65

, akik érdemi munkát csak november 16-tól fejthettek ki, miután a Csanád megyei Közigazgatási Bizottság jóváhagyásával a szeptember 11-i határozat hatályba lépett.

66 Az ipartanodái bizottság tagjai komoly erőfeszítéseket tettek az iskola mielőbbi beindítása érdekében. Az 1883. január 15-i ülésükön elhatározták: mielőbb összeírják az iskolaköteles tanoncokat, és kiválasztják a legoptimálisabb helyiséget, hogy február elején megkezdhessék az oktatást.

67 A január 27-én tartott megbeszélésen már körvonalazódott a megindítandó iskola képe. Az összeírások alapján módosították az eredeti elképzelést, amely szerint három helyen kellett volna megkezdeni a tanítást. Egyrészt takarékossági okokból, másrészt azért, mert az összeírt 173 tanonc 2/3 része a belvárosban lakott, a bizottság úgy döntött, hogy egy épületben, a belvárosi református elemi fiúiskolában nyitják meg a tanonciskolát, ehhez három tantermet igényelnek a református egyháztanácstól. Az előzetes fölmérések alapján három osztály szervezését határozták el, a kezdők részére előkészítő, az „előrehaladottabbak" számára az I. és a „felszabaduláshoz közel álló növendékek számára" a II. osztályt kívánták létrehozni. Az iskola igazgatójává Kemény Lajos evangélikus lelkészt, az osztályok tanítóivá Fehér Lajos r. kath. és Bóna János ref. tanítót választották. A rajztanítással ideiglenesen, míg a vallás- és közoktatásügyi miniszter ki nem nevez végleges rajztanárt, Halász Árpád polgári leányiskolái tanárt bízták meg. Meghatározták a tanítás idejét is, eszerint az órákat akkor kell tartani, amikor a tanoncok „az otthon végzett munka által még nincsenek egészeд kimerítve", ezért úgy döntöttek, hogy májustól júniusig 6-tól 8-ig, szeptembertől áprilisig 5-től 7-ig hetenként kétszer, szerdán és szombaton délután tartják az órákat. A rajzórák vasárnap délelőtt 10-től 12-ig, illetve délután 2-től 3-ig lesznek megtartva. Döntés született arról is, hogy az iskolát február 7-én fogják megnyitni.

68 Dr. Borotvás Dezső, a tanonciskolái bizottság alelnöke minderről, mint elfogadott, kész tényről tájékoztatta másnap, január 28-án a polgármestert.

69 A városi képviselőtestület február 3-i ülésén jóváhagyta ugyan a tanonciskolái bizottság tevékenységét, de továbbra is síkraszállt amellett, hogy az iskolát három helyen nyissák meg.

70 Egyrészt ez a tény, másrészt az, hogy a református egyháztanács késett a tantermek átadásával kapcsolatos döntésével, azt eredményezte, hogy az iskolát az eredetileg tervezett időpontban, február 7-én nem lehetett megnyitni. Erre csak február 17-én délután 4 órakor kerülhetett sor, miután a városi képviselő-testület elvileg hozzájárult ahhoz, hogy az iskola egy helyen, a belvárosi ref. fiúiskolában legyen elhelyezve.

71 Dr. Borotvás Dezső 1883. február 20-án számolt be a városi közgyűlésnek az iskola megnyitásáról és a beiratkozásokról. Jelentéséből tudhatjuk meg, hogy az előzetesen összeírt 174 tanoncból a kijelölt napokon mindössze 126 iratkozott be, rajtuk kívül 24 olyan, akik nem szerepeltek az összeírásban, így az iskola induló létszáma 150 fo volt. A tanoncokat képzettségük alapján sorolták osztályokba: az előkészítőbe 60, az elsőbe 58, a másodikba 32 tanuló került. A jelentésből értesülhetünk arról is, 65 M.V.L. V. B. 190. g. A Makói Iparostanonc-iskolái Bizottság iratai. Jegyzőkönyvek, (atovábbiakban MITB. jkv.) 1882. október 22. 66 Kgy.jkv. 240/1882. 67 MITB. jkv. 1883. január 15. 1—3. 68 Ugyanott, 1883. január 27. 4—8. 69 Polg. hiv. iratai. II. 512/1882. 70 MITB. jkv. 1883. február 11. 9—14. 71 Ugyanott. Az iskola egy helyen való elhelyezését határozatban csak március 12-én mondta ki a képviselő-testület. Lásd: Kgy. jkv. 59/1883. 302