A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Szrenka Éva: „Nemes Sz. Kir. Szeged Város Piacza” az 1840-es években

„Nemes Sz. Kir. Szeged Város Piacza" az 1840-es években SZRENKA ÉVA (Szeged, Megyei Művelődési Központ) Az Országos Levéltár ó'rzi Szeged piacának ] 840-ben készült, eddig ismeretlen térképét.

1 Készítője Halácsy Miklós mérnök, akiről tudni kell, hogy a Szépítő Bizottmány tagjaként barátjával, Maróthy Mátyás mérnökkel együtt lelkiismeretesen felülvizsgálta a készülő, vagy már kész épületek stílusát. Már akkor kezdtek gondot fordítani arra is, hogyan illenek bele egy leendő, vagy meglevő városképbe.

2 Maróthy Mátyás mérnök 1848-ban elkészítette Szeged szabad királyi város térképét.

3 1833 szeptemberében (Reizner János szerint 3-án, Papp János szerint 4-én) jött Szegedre az első gőzhajóval Széchenyi István gróf.

4 A „Duna" gőzhajón — Papp János szerint — Orsováról felrándult Pallavicini őrgrófhoz, Szegeden kötött ki, ahol Grúber József, a Kegyesrendi Rendház főnöke és Deáky Károly, a Piarista Gimnázium igazgatója üdvözölte a grófot.

5 Szegedi tartózkodásakor Széchenyi korholta Petrovics János polgármestert, a szegedi piactér kopársága miatt,

6 mely a vár körül az eredeti „idomtalanságával" több mint 26 holdnyi területet foglalt el. Reizner megemlíti, hogy Klauzál Gábor, kinek háza volt a nagypiacon, az országgyűlés alsótáblai követeként nem egyszer szóvá tette ezt az elmaradottságot, melynek okát elsősorban műveletlenségben látta.

7 A város egyes lakói már 1833-ban beadványokkal ostromolták a tanácsot a piactér mocsarassága miatt, a tér feltöltését sürgették és „a piacon szorongó jószágok iránt a büntetés elrendelését kérik".

8 1848-ban a Tisza szabályozásával kapcsolatban ismét szóba került a tér feltöltése. E terv szerint a kanyargós folyót a vár oldalánál vezették volna el, ez pedig a piactéren levő néhány épület lebontását igényelte volna. Halácsy Miklós mérnök, a Tiszaszabályozási és Feltöltési Bizottmány elnökének e tervét a téren lakók felháborodása következtében elvetették.

9 így a tér ügyében, eltekintve kisebb változásoktól, 1870-ig jelentős intézkedés nem történt. 1 Országos Levéltár (OL) Térképtár, Kamarai térképek, 1411. Nemes Sz. Kir. Szeged Városa Piarczának Térképe 1840. 2 Csongrád Megyei Levéltár (CSML), Szépítő Bizottmány iratai 1848—49. 3 Közli a térképet Nagy Zoltán—Papp Imre 1960. 161. 4 Reizner János 1886. 21., Reizner János 1899—1900. II. 7. 5 Grúber József, a Kegyesrendi Rendház főnöke szül. Nyitrán. Főnöksége alatt szereztetett a kálváriái föld. 1831-ben 1177 kolerabeteget gyógykezelt, kik közül csak 33 halt meg; 1846-ban a piaristákat Nagy-Becskerekre bevezette, hol első házfőnök volt; 1864-ben kormánytanácsos lett és arany érdemkeresztet kapott. Meghalt Vácon 1873-ban. Deáky Károly a Piarista Gimnázium igazgatója 1833—1840 között. 6 Reizner János 1886. 21—26., 106—110. 124, 125. 7 CSML, Szeged város tanácsi jegyzőkönyve 1833; 2072. 8 CSML, Szeged város tanácsi jegyzőkönyve 1833. 2414. 9 CSML, Szeged város tanácsi jegyzőkönyve 1848, 1632, 1639. 285 /