A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Régészet - Béres Mária: Adatok az Árpád-kori gabonatárolás kérdéséhez
gödröknek nevezik 5 . Leggyakrabban a betöltésük vagy a földbe mélyítettségük alapján megadott „gödör" vagy „hulladékgödör" szóval találkozunk, 6 melybó'l csupán az derül ki, hogy az objektum földbe mélyített volt, vagy esetleg szeméttel töltó'dött föl, de annak alakjáról, esetleges eredeti funkciójáról semmit sem tudunk meg. Eló'fordul olyan ellentmondásos kifejezés is — mint például „hulladékverem" 7 —, amellyel feltehetően az eredeti tároló funkciójú, számunkra bizonytalan formájú földbe vájt építmény másodlagos szerepére kívánt utalni a szerző. E terminológiai zavar elsődleges oka a részletes publikációk hiánya. Az újabb régészeti szakirodalomban 8 már megfigyelhetjük a „gödör" és a „verem" szavak rendszerezett használatát. Gödörnek nevezik azokat a szabálytalan alakú, változó mélységű objektumokat, melyeket eredetileg agyagnyerésre használtak, függetlenül másodlagos hasznosításuktól. Gödörnek tartják a hengeres oldalú, egyenes vagy ívelt aljú, gondosan kialakított, változó méretű földbe vájt építményeket, valamint a tojás alakú, eredetileg letaposott aljú füstölőhelyeket 9 és a gyakran egy-két lépcsőn megközelíthető, szinte fülkésen bevájt objektumokat 10 is, melyeket gyakran használatuk megszűnte után hulladékkal töltöttek fel. Ezekkel szemben vermeknek szokás nevezni azokat a földbe vájt, gondosan elkészített, simára vágott falú, néha kitapasztott vagy híg agyaggal kikent, esetleg ki is égetett, nemritkán letaposott vagy döngölt aljú, méhkas, körte, kúp alakú és esetleg trapéz átmetszetű építményeket, melyek előkerülése esetén minden kutató feltétel nélkül gabonatárolásra gondol, még akkor is, ha ezeket később házi szeméttel töltötték fel. Ugyanakkor az eddigi paleobotanikai vizsgálatoknak a fent leírt Árpádkori vermek egyikéről sem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítania eredeti gabonatároló voltukat. 11 A néprajzi szakirodalom a most leírtakon kívül vermeknek tartja még a simára vágott falú, szögletes, aknaszerű, földbe mélyített építményeket is 12 . A földbe mélyített tároló építményeknek két nagy csoportját a házon belüliek, illetve a házon kívüliek alkotják. A félig földbe mélyített, egysejtű 11—13. századi veremházak sarkaiban is figyeltek meg ilyeneket, amelyekhez a lakóházból lehetett hozzáférni 13 . Ezeknek a raktározó építményeknek a meglétét minden bizonnyal az egész Árpád-koron át a 14. századig követhetjük nyomon 14 . A földbe mélyített házakon belüli tároló „gödrökre" a Kárpát-medencei avar telepeken 15 , a Don vidéki szatovo — majaki kultúra egyes településein 16 , valamint a keleti szlávok 8—10. századi Dnyeper menti falvaiban is 17 találunk példákat. 5 Csukás Gyöngyi, 1974. 76.; Simon Katalin, 1980. 101—102.; Gömöri János, 1973. 85.; Soproni Sándor—Szőke Mátyás, 1975. 68.; Fodor István, 1975. 102. 6 Bálint Csanád—Jankovich Dénes, 1984. 174.; Bálint Alajos, 1967. 83.; Tomka Péter, 1968. 64.; Soproni Sándor—Szőke Mátyás, 1972. 44.; Bárdos Edith, 1979. 33.; Horváth István, 1979. 89—90. 7 Gömöri János, 1979. 135. 8 Kovalovszki Júlia, 1980. 35—37., 39., 41—42. 9 Szőke Béla, 1952. 95. 10 Bóna István, 1973. 33. 11 Nováki Gyula, 1981—83. 88. 12 Füzes Endre, 1984. 93—130. 13 Gömöri János, 1973/a. 85.; Parádi Nándor, 1958. 130—131.; Antalóczi Ildikó, 1980. 79. 14 Valter Ilona, 1979. 126—127. 15 Bóna István, 1973. 46. 16 Belickij, V. D., 1959. 61.; Pletnyeva, Sz. A., 1967. 65.; Bartha Antal, 1969. 16. 17 Ljapuskin, I.I., 1961. 231—232. 26
