A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Régészet - Béres Mária: Adatok az Árpád-kori gabonatárolás kérdéséhez
A lakóházakon kívüli „gödrök", „vermek" — s az előkerültek zöme ilyen — általában egy csoportban a házak között 18 , esetleg az épületek körül 19 és nemritkán az épületektől távolabb, az Árpád-kori falu 20 szélén sorakoznak. A külső vermekben történő gabonatárolás nem kizárólagos sajátja a Kárpátmedencében élő középkori magyarságnak. Nagy számban kerülnek elő e szokás emlékei a Don menti és az Azovi-tenger környéki 8—9. századi szaltovói kultúra telepein is 21 . Az utóbbi évtizedek ásatásai pedig egyre jobban igazolják, hogy a 8. század első felében a Don vidékére költöző magyarság kultúrájára nagy hatással volt a szaltovói műveltség népessége 22 . A 9. század utolsó harmadában a Dnyeper és a Dnyeszter vidékén élő magyarok igen közeli kapcsolatba kerültek a kelet-európai erdős zónát lakó keleti szlávokkal. 23 A régészeti feltárások tanúsága szerint a 8—9. században falvaikban a keleti szlávok is főként vermeket használtak gabonájuk eltartására. 24 A gabona vermelésének szokása nem volt ismeretlen a 7—12. század során a nyugati szlávok körében sem, bár a méhkas és körte alakú vermeknek a gabona tárolásában betöltött szerepe a nyugati szlávok által lakott területek összességét tekintve elenyésző volt 25 . Szakirodalmunk régi és megalapozott állítása — elsősorban Bartha Antal munkássága révén—, hogy a Kárpát- medencébe beköltözött magyarság körében nemcsak ismert, hanem általánosan használt raktározási, gabonatárolási mód volt a vermelés. A 10—13. századi magyarországi és szlovákiai 26 , valamint a 8—9. századi szaltovói, illetve a 8—12. századi keleti szláv gödör- és veremtípusok tipológiai összehasonlításából az látszik, hogy Árpád-kori „gödreink"-,,vermeink" a szaltovói műveltség ilyen jellegű építményeivel mutatnak szorosabb rokonságot. Az Árpád-kori falvak földbe vájt gabonatároló építményeinek formai gazdagságát, űrtartalmát, lefedésüknek és használatuknak módját eddig alig-alig tudtuk vizsgálni, hiszen csak a legritkább esetekben lehetett az egykori járószintet megfigyelni. A néprajzi irodalomból 27 a jelenkori fentebb leírt veremfajták jól ismertek 28 . A továbbiakban az Árpád-kori — különös tekintettel a szerző kontraparti ásatásán előkerült vermekre (1. ábra) — és a 19—20. századi gabonatároló vermek összehasonlításával kísérlem meg az előbbiek készítésének, használatának módját, méretüket és funkciójukat rekonstruálni. Az ismert újkori gabonásvermekkel szemben az Árpád-kori méhkas, körte alakú, a trapéz átmetszetű vermek és a hengeres oldalú „gödrök" alja gyakrabban homorú vagy gömbölydeden kiképzett. Tároló részük általában laposabb és kisebb, 18 Szabó János Győző, 1975. 20. 19 Horváth Béla, 1971. 34—36.; Méri István, 1952. 60., 64.; Kovalovszki Júlia, 1980. 39.; 1975. 210.; 1981. 83.; 1960. 36—38.; Fodor István, 1975.; 1975/a 177. 102.; 1976. 378.; 1973. 87.; Bálint Csanád—Jankovich Dénes, 1983. 83. ; Korek József, 1976. 95. ; Horváth Béla, 1967. 105. 20 Horváth Béla, 1971. 76.; 1972. 81. 21 Belickij, V. D., 1959. 60—66.; Pletnyeva, Sz. A., 1967. 62., 65. 22 Fodor István, 1975/b 172—201. 23 Bartha Antal, 1968. összegzi a magyarság dél-oroszországi történetének irodalmát. 24 Ljapuskin, 1.1, 1961. 233. 25 Donát. P., 1980. 80. 26 A szlovákiai falvakra vonatkozó régészeti kutatások eredményeit legutóbb Alojz HabovStiak foglalta össze „Stredoveka dedina Slovensku" (Bratislava, 1985.) című monográfiájában. A 103—122. oldalakon foglalkozik a vermekkel, s itt részletesen közli az egyes ásatások elsődleges publikációinak jegyzékét a témára vonatkozóan. 27 Füzes Endre, 1984. 93—128. 28 Összehasonlításunk távol áll annak a gondolatnak a felvetésétől, hogy az Árpád-kori falusi gabonatároló vermek és a jelenkori (19—20. századi) gabonásvermek közt kontinuitást tételezzünk fel. A párhuzamba állításnak csupán az Árpád-kori veremekre vonatkozó újabb szempontok, adatok nyerése a célja. 27
