A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

Bábák Makón a megyei közigazgatási rendszerben A legkorábbi adatok Makó egészségügyi helyzete nem választható el sajátos történelmi fejló'désétó'l, vármegyei székhely voltától. Bálint Nagy István szerint „a közegészségügy a közigazgatásnak a múltban igen mostoha gyereke volt, pedig a nemzet jövőjének biztosítéka a testben és lélekben egészséges utód, ki a fenyegető veszedelmeken csak úgy eshet át bizakodó, alkotó lélekkel, ha testi ereje, egészsége erre képessé teszik."

28 Nagy szerepe volt ebben a bábáknak, akikre az adatok többségét a makói és a Csongrád megyei Levéltárban,

29 valamint a már említett országos összesítésekben találtam. Ezek alapján ha nem is teljesen folyamatos kép tárul elénk, de kirajzolódnak a fejlődés szempontjából legfontosabb időpontok, s az adott korszak legégetőbb problémái. A levéltárakban elsősorban a hivatásos, azaz a vármegye vagy a város által fizetett alkalmazottak kimutatásával, a rájuk vonatkozó iratokkal lehet találkozni. Az első adatunk 1749-ből való. A megye egészségügyi helyzetéről szóló jelentésben olvashatjuk, hogy „bába minden községben van, de azok is nyomorognak, mert a megye nem képes az adófizetők kicsi száma miatt róluk gondoskodni." A század közepének egészségügyi helyzetét illetve annak elhanyagolt voltát tükrözi a jelentés további része : „és egyébként orvos és gyógyszertár az egész megyében nincs. Csak egy református vallású borbély van Makón."

30 Gyógyszertár 1763-ban, orvos 1766-ban van először. Kezdetben az orvos nem tartozott a városi alkalmazottak közé, de a tanács szívesen fogadta letelepedésüket, állandó támogatást is nyújtott nekik.

31 A XVIII. századi helyzetre jellemző, hogy orvostudomány helyett elsősorban a baj terjedésének megakadályozására törekedtek s legnagyobb számmal kuruzsoltak.

32 Makón is éreztette hatását az 1770-es általános egészségügyi törvény. Hajdú Lajos II. József korát tanulmányozó könyvében részletesen foglalkozik a járási igazgatási szervezet létszámával, anyagi helyzetével. Megállapítja, hogy elvileg minden járásban működnie kell egy seborvosnak és egy bábának. Az egészségügyi teendők ellátásán kívül feladatuk volt a bűncselekmények körülményeinek felderítésében, látleletek felvételében. A bábának feladata volt csecsemőgyilkosság esetében a no vizsgálása. „Annak ellenére, hogy már Mária Terézia évtizedeken át szorgalmazta a járási egészségügyi személyzet kiépítését, 1780-ban 3 megyében még egyetlen hatósági seborvos sem működött, 17 megyében pedig nem alkalmazott a nemesi közösség egyetlen szülésznőt sem." Ezek közé a megyék közé sorolja Csanád megyét is.

33 A járási tisztviselők és alkalmazottak állományának kimutatása szerint 1780-ban Csanád megyében (1620 km

2

, 2600 lélekszámmal, 23 településsel) 2 felcser és 1 szülésznő volt. Ezt a táblás kimutatást Hajdú Lajos nem tartja megbízhatónak, mert szerinte néhol a rendszeresített létszámot, nem pedig a tényleges helyzetet tüntetik fel.

34 Területünkön 28 Bálint Nagy István 1928. 5. 29 Ezúton mondok köszönetet Vígh Zoltánnak, a makói levéltár igazgatójának és Gilitze János makói levéltárosnak a munkámhoz nyújtott segítségért, valamint Oltvai Ferencnek ny= megyei levéltárigazgatónak a témában nyújtott tájékoztatásért és az adatok önzetlen átadásáért. 30 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban CsML) Csanád vármegye közgyűlési jegyzőkönyve, 1749. május 20. 500. 1. 31 Eperjesy Kálmán 1984. 25. 32 Bohdaneczky Edvin 1940. 32. 33 Hajdú Lajos 1982. 35. 34 Uő. 35., 497. 141