A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

— ha nem is a járási szervezetben —, de ekkor már működtek közösségi bábák, akik 1771-től adómentességet kaptak. „Az község javára rendeltetett bábák mivel minden szempillantásban kinek-kinek szükséges szolgalatjukra tartoznak megjelenni, nemes vármegye által 1771 április 24-én tartatott gyűlésben minden közönséges terhektó'l immunitáltattak. Ment, mely kegyes determinációját nemes vármegye helybéli bírák mindenütt obszerválván, a bábákat szabadságban tartsák, hogy annyival is inkább ők magok kötelességeinek eleget tehessenek."

35 A 80-as években a városi tanács is megkapja II. József rendeleteit, amelynek következtében új intézkedések történnek a helyi viszonyok figyelembevételével.

36 Ezek közé tartozik a szakképzett bábák alkalmazásának szükségessége és a megfelelő fizetésük biztosítása, az arra hozott intézkedések. 1783-ban Makón már tanult bába dolgozott, akihez berendelték a többi, vármegyei pénztárból fizetett bábát. „Azon Helységbéli Bábák, kik a Nemes Vármegye casszájából fizettetnek, mivel referáltatott a Nemes Vármegyének, hogy a szükséges bábái mesterségeket nem tudják, a bírák és nótáriusok által a makai első tanult bábához küldessenek, hogy ott a kívántató mesterségeket elegendő képpen megtanulván, anyival is inkább a születendő személyek segítségekre lehessenek, különben a ki meg nem jelent a bábaságtól elmarad, következendőképpen fizetése nem lészen."

37 Arra nincs adatunk, hogy ki volt az említett első tanult makai bába, hol és mikor szerezte diplomáját. 1786-ban a vármegye főispánja utasítást adott ki a szakképzett bábák fizetéses alkalmazására.

38 A rendelet 3 évvel későbbi megismétlése azt bizonyítja, hogy sem az alkalmazásra kötelezettek, sem pedig a bábák nem tartották be az előírásokat. Az újabb rendelet a fizetést 6 frt-ban állapította meg, amiért a szegényeket ingyen kellett ellátni. „Méltóságos Fő Ispány Eö Exellenciája által keményen parancsoltatik, hogy minden examinait bábának 6 frt fizetése légyen a Bábák így azzal meg elégedvén, a szűkölködő asszonyokat semmi képpen terhelni ne merészellyék annyival inkább a szegényeket fizetésekért zaklatni ne bátorkodjanak."

39 A fizetések között az országban vidékenként nagy eltérések mutatkoztak. Egyrészt azért, mert a nemesi közösség a seborvoshoz hasonlóan a szülésznőknek is megengedte a magánpraxist, másrészt egy-egy megye másként értékelte a hatósági bábák munkáját, amit fizetésben is kifejezett. így pl. a 3 szegedi hivatásos bábának 1796-ban 100—100 frt volt a fizetése.

40 Igen meglepő volt számomra, hogy a XVIII. sz. végi állapotok összeírásában az iparosok nyilvántartásában, a csizmadiák, takácsok, harangozó mellett a bábák is szerepeltek.

41 Ezek szerint 1791-ben és 1801-ben 3 bába volt Makón. Ez az összeírás a felsoroláson kívül más adatot nem tartalmaz. Feltételezésem szerint a megyei bábarendszer intézményes kiépülését tükrözik az adatok, a megye által fizetett bábákról van itt szó. Ezt a tényt erősíti meg egy 1808-ból származó adat, amely Makóról már 6 fizetéses bábát említ. Ebben a felsorolásban találkozunk először név szerinti említéssel : Julis Éva, a vármegye első bábája, akit évi 112 frt fizetéssel alkalmaztak. 1808ban megyei orvos Szekér Károly, évi saláriuma 150 frt volt. Megyei seborvos Degri 35 Makó Város Levéltára (továbbiakban MVL) Körrendeletek jegyzőkönyve (továbbiakban Körr. Jkv.) 1771. 28. 1. 36 Eperjesy Kálmán 1984. 25. 37 MVL Körr. Jkv. 1783. 141. 1. 38 Uo. 1786. 108. 1. 39 Uo. 1789. 119. 1. 40 CsML Szeged város Tanácsának iratai. Tisztújító iratok. 1796. Oltvai Ferenc szives közlése 41 Bohdaneczky Edvin 1940. 72. Az adatra Fejér Gábor hívta fel a figyelmem. 142