A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

Tauffer Vilmos azt ajánlotta, hogy a hat bábaképző intézet, valamint a nagyobb kór­házak az igazgató vagy a tiszti orvos irányításával 3 hónapos (tehát rövidített) gyakorlati oktatásban részesítsék a cédulás bábákat. A tanfolyamra jelentkezőket hivatalosan segítsék. 22 A XX. sz. elején több rendelet és utasítás is megjelent, ami jelzi a közegészségügy általános fejlődését. Ezek közül meghatározó jelleggel bír az 1902-es és az 1935-ös. Mindkettő megjelenésében fontos szerepe volt Tauffer Vilmosnak, akit a belügy­miniszter 1900-ban bábaügyi kormánybiztossá nevezett ki. 23 A bábaügy fejlesztése érdekében a Vallás- és Közoktatási Minisztérium új hiva­talos Magyar bábakönyvet adott ki az állami bábaképző intézetek számára, amely mellékletként tartalmazta az új Rendtartás és utasítás okleveles bábák számára című 1902-es BM rendeletet is. A rendelet első része 14 paragrafusban foglalja össze a bába kötelességeit álta­lában, ezen belül részletezi a felettes hatóságot (vármegyei illetve járási, városi vagy községi hatóság). Letelepedéskor az oklevelet és a fölszerelt táskáját a bába köteles bemutatni a hatósági orvosnak, lakását bejelenteni és a házát kifüggesztett táblával megjelölni. Intézkedik a bába bejelentési kötelezettségéről, valamint arról, hogy bün­tetés terhe alatt köteles az oklevél nélküli bábák munkáját a hatóság tudomására hozni. Megerősíti a már korábban hozott intézkedéseket a magzatölésről, magzat­elhajtásról, valamint a titoktartásról. Minden bába kötelességévé tették szülési jegy­zőkönyvet vezetni, ami a szülés pontos idején és az újszülött adatain kívül tartalmazza a magzat fekvését, a szülés alatti esetleges rendellenességeket, az anya állapotát és egyéb megjegyzéseket. Az utasítás második egysége részletezi a bába kötelezettségeit a terhes, szülő- és gyermekágyas nők, valamint az újszülöttek ápolásáról. A 10 pa­ragrafus közül az első a tisztaság szabályait, a bába öltözetét, eszközeit és azok tisztántartását elemzi. 24 Mindezek az utasítások az újszülött és az anya egészségének megóvása érdekében adódtak ki. A nem okleveles, azaz cédulás bábák számára rövidebb formában, de ugyanezeket az elveket tartalmazó utasítás 1903-ban jelent meg. 25 Az 1908. XXXVIII. törvénycikk a községi szülésznők alkalmazását már a 800 lakosnál nagyobb községekben kötelezővé tette. Az anyák és újszülöttek védel­mérejött létre 1915-ben az Országos Stefánia Szövetség, amely megszervezte és rend­szeresítette a védőnői tevékenységet. 26 Az 1935-ös új Szülészeti Rendtartás — amelyet még Tauffer Vilmos állított össze — a legújabb időkig meghatározta a bábaság rendszerét. Már ekkor egyre töb­ben szültek a kórházakban. A felszabadulás utáni megváltozott életkörülmények általánossá tették a nők szülőotthonokban vagy kórházakban való szülését. Az 50-es évek végére véglegesen megszűnt a bábák hagyományos munkája. 27 22 Fekete Sándor 1971. 131. 23 Uő. 60. 24 Magyarországi rendeletek tára 1902 I. 915—952. 25 Magyarországi rendeletek tára 1903. 785—790. 26 Fekete Sándor 1971. 60. 27 A bábák életkörülményeinek változását, az új társadalomba való beilleszkedését külön tanulmányban érdemes lenne megvizsgálni. 140

Next

/
Thumbnails
Contents