A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón
egészségi és illetékességi bizonyítvány. A felvételnél kizáró tényező, ha valaki ragályos betegségben szenved, vagy terhessége második szakaszában van. 17 A szakképzett szülésznők számának növekedését segítette, hogy 1880-ra már több helyen folyt az országban bábaképzés. A budapesti egyetemen kívül a kolozsvárin, valamint a nagyváradi, pozsonyi és nagyszebeni bábaképezdékben szerezhettek szakképzettséget az asszonyok. 1884-től Szegeden is működött bábaképző intézet. Újabb előrelépést jelentett, hogy 1881-ben a pesti egyetemen elvált egymástól az orvos és bábaképzés, amit orvosi körökben a modern szülészet megteremtéséhez vezető első lépésnek tartanak. 18 A XIX. sz. második felének legfontosabb szülészeti problémája, hogy a szakképzetlen bábák nagy száma miatt rohamosan növekedett a gyermekágyi lázban elhaltak száma. Bár a század közepén Semmelweis Ignác (1818—1863) „az anyák megmentője" fölfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját, s munkájával bebizonyította a védekezés lehetőségét is, 19 tömeges javulás nem állt be. Semmelweis eszméi Tauffer Vilmos (1851—1934) személyében akadtak követőre. Felmérései szerint évente 2600— 2800 asszony halt meg e szörnyű betegségben. Véleménye szerint a tömeges megbetegedések megelőzésének alapfeltétele, hogy a szülések körül szakképzett, lelkiismeretes emberek dolgozzanak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy országos szinten rendeződjön a bábák ügye, mindenütt legyen elegendő okleveles szülésznő. Ehhez első lépés az adott helyzet pontos ismerése. 20 Ugyanezt a célt szolgálta a Vallás és Közoktatási Miniszter 1889-ben kiadott A gyermekágyi láz meggátlása céljából követendő eljárás tárgyában с utasítása. Az országos orvosegyesület 1883-ban bizottságot küldött ki a bábaügy tanulmányozására és felmérést végeztek a bábák személyi viszonyainak megállapítására. Ezt dolgozta fel Tauffer Vilmos A szülészet (bábaügy) állása hazánkban с munkájában, amely 1891-ben jelent meg. A rendszabályban kimondják, hogy a gyermekágyi láz fertőző betegséget elsősorban a tisztátalanság okozza, ezért szigorúan elrendeli a megfelelő higiéniai feltételek biztosítását. Mivel a bábának hivatásánál fogva gyakran van alkalma olyan anyagokkal érintkezni, melyek könnyen rothadnak, ezért „a bábának kötelessége mindenkor, midőn terhes, szülő vagy gyermekágyas nőkkel foglalkozik, a legszigorúbb tisztaságra törekedni. Különösen köteles kezeit és eszközeit karbolos vízben jól megmosni, hogy azokat a rajtuk levő káros anyagoktól megtisztítsa." Részletesen előírja a rendelet, hogy milyen eszközöket köteles a bába magával vinni és ezeket a legszigorúbb előírás betartásával fertőtleníteni. Ugyanilyen gondot kell fordítani arra is, hogy az anya és az újszülött körül nagyon nagy tisztaság legyen. Szigorúan tiltja az előírás, hogy a bába gyermekágyi megbetegedésben szenvedőt ápoljon. Kötelezi a szülésznőt, hogy a betegség tüneteinek felfedezésekor azonnal értesítse az orvost. Az a bába, aki a rendeletet nem tartja be, a büntetőtörvénykönyv szerint szigorú elbírálásban részesül. 21 Ez az országos rendelet volt az alapja a később megszülető városi szabályrendeleteknek. A szülésnél legtöbb helyen cédulás bábák segédkeztek, de az ország sok területén még ilyenek sem voltak. A szakképzett bábák számának növekedése érdekében 17 Dárday Sándor 1897. 317—322. 18 Fekete Sándor 1971. 30. 19 Semmelweis, Magyar életrajzi lexikon 1969. II. 617. 20 Tauffer Vilmos 1891. IX. 21 Uő. IX. 139
