A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Szűcs Judit: A táplálkozáshoz fűződő hiedelmek nyoma Szentesen

mást és lakhelyük berendezéseit is. Mindez az ősi áldozati lakomák szertartásainak megőrzött nyoma? A vérnek a hiedelemvilágban gyógyító és varázsereje is volt. Az áldozati állat véréhez fűződő szokásokból kiindulva az ember és az állat vérének különös erejében való hitig megjárt szakaszait jelöli (nem biztos, hogy a leírt sorrendben) az ember-, állatvérrel való gyógyítás

31

, a megétetés

32 (vagyis a vér szerelmi varázslásra történő felhasználása) ; a ráolvasásokban szavakban megjelenő gyógyító

33 vagy rontóerővel

34 bíró vér. A megétetésről is vannak adataink. A századfordulón és a század elején a lányok mulatságban furcsa ízű pogácsával kínálták meg a legényeket

35

. Városi kereskedőpap családban fiatalon az apát, majd később a fiút is a házban éppen szolgáló cselédlány készült megétetni. Rajtakapták, hogy menstruációs vért gyűjtött és furcsa ízű palacsintával kínálta a család fiatal férfitagját (Gilicze László). A bájitalos asszony

m hírét reformátusok lakta városrészben találtam meg. Szerelmi praktikákkal foglalkozó, maga szabad életet élő nő volt a szentesi bájitalos asszony. (Bizonyára nem állt egyedül a városban tudományával.) Levéltári kutatásokból levont következtetések és közelmúltbeli szóbeli gyűjtések

37 is azt látszanak igazolni, hogy érdemes lenne napjainkban még Szentesen is önálló kutatási témaként foglalkozni a kérdéssel. Ez és már korábban jelzett adatok is igazolni látszanak azt a feltevést, hogy a református vallási néprajz anyaga nem jellegtelen és szürke

38

. Az állatáldozatokhoz köthető tárgyat

39 és hiedelmet az óvó erejű lókoponya alakjában

40 találtunk. Református gazda tanyájából van adatunk; a padlás felső sarkában függött a lókoponya, hogy „jobb szerencse legyen a tyúkokhoz."

41 Nemcsak a vérnek tulajdonítottak rendkívüli erőt, hanem a vér színű, „vërës"

42 növénynek, virágnak

43

. E gondolatmenettel a húsvétkor adott piros tojásig jutunk. A húsvéti ünnep hagyományos ételei között is szerepel a főtt tojás, a főtt sonka és főtt kolbász mellett. A húsvéti locsolás szertartásának is lényeges része, kultikus tárgya. A locsolkodó fiúk színes, gyakran piros tojást kaptak. A táplálékot jelentő 31 Gönczi Ferenc 1901. 220. Az apa vérével kell gyógyítani a gyerek nyavalyatörését. — A magyarság néprajza 1933—37. II. 363. Az állatok gyógyító erejű váladéka között szerepel a vér. 82 Magyar Néprajzi Lexikon 1980. III. 562. A megétetés szócikk., Dömötör Tekla 1981. 101., Róheim Géza 1925. 65. 33 Polner Zoltán 1978. 146. Ijedségre gyógyító hatású az Igyál szent vért! felszólításit imádság. 198. A vörös színű virág is gyógyító hatású. 34 Bornemissza Péter 1977. 33. A hetvenhétféle csúz úgy tör az emberre, hogy piros vérét is megissza. 77. Hasonló példa. 35 Papp Imre mondta el a szentesi Vámos Ilona Leánykollégiumban tartott egyik előadásán. 36 Magyar Néprajzi Lexikon 1979. II. 362—365. A gyógyító szócikkhez utalva szerepel a bajos—bájos, a bájitalos fogalmát nem tárgyalja a lexikon. 37 Szabó Kálmán 1957. 174., Beck Zoltán 1981. 52. 38 Tálasi István 1979—80. 21. (A tanulmány első megjelenése 1945!), Pócs Éva 1964. 3., Kosa László kézirat. 39 Munkácsi Bernát 1910.

2 0459., 0461. A kézben tartott vagy karóra tűzött állatfej a pogány hitvilágban is biztosan kapott mágikus jelentést. 40 Magyar Néprajzi Lexikon 1980. 268. A koponya szócikk., Dömötör Tekla 1981. 49., A magyarság néprajza 1933—37. IV. 240—241., II. 180. Méri István 1964. 111—115. 41 Papp Imre 1972. 19. 42 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára ... II. 1117. vér szócikke szerint a vér -s képzős származékának eredeti alakja veres-vörös volt. Ezt az alakot használják az í-ző nyelvjárást beszélő legidősebb generáció tagjai. 43 Polner Zoltán 1978. 148., A magyarság néprajza 1933—37. П. 363. 125