A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - †Börcsök Vince: Pálfi Ferenc számadáskönyve

Bevétel alakulása gyümölcsből 1920I—1930-ig Alma Cseresznye Meggy Dinnye Jegyzet kg ár | kg ár kg ár q ár Jegyzet 1921 2 970 1922 180 3 290 1923 70 750 113 26 000 59 7 950 1924 175 483 500 5,2 691 300 1925 234 408 500 150 320 000 1926 37 000 70 147 000 13 84 500 1927 424 73,66 70 23,40 1928 80 11,50 1929 40 12 — — — — 1930 — — 43 17,40 28 11 — Az árak 1926-ig koronában, 1927-től pengőben értendők. A számadáskönyv 5000 szál ültetni való szőlővessző árát tünteti fel a kiadási rovatban (1923.

1. 2.), majd 500 szál piros magyarka vesszőjének vásárlásáról tudósít. (1925. V. 16.) Ez a telepítés a 3. évben, tehát 1927-ben termőre fordult és a továbbiakban folyamatosan jelentős bevételhez juttatta a gazdaságot. A kiadási tételek között többször is szerepel raffia, rézgálic és mész vásárlása. Amíg az alsótanyaiak a szőlő kötözéséhez zöld rozs-szálakat, Jukka nevű növény leveleiből készült hasítékokat, a paprikafüzérek feldolgozása után a használt spárgát, de leggyakrabban a vízjárta laposokban megtalálható vajkákát használták, addig Pálfi Ferenc még napjainkban is használatos rafnával kötözte a szőlőt. Ismerték a szőlő leggyakoribb betegségét, a peronoszpórát és a ma is használatos réz tartalmú szerekkel védekeztek ellene (bordói lé). Pálfiék szőlőskertjében cajber csemegeszőlő is volt. Ezt a szőlőfajtát Zauner Richárd neves szőlész nemesítette ki, aki Klosternauburgban szerzett diplomát és az ősi pozsonyi borvidékről származott. A Kárász család megbízásából irányította a Kárászok homoki szőlőtelepítését. Megjegyezzük, hogy a szőlőt és a gyümölcsöst ugyanarra a területre telepítették. A gyümölcsfákat a szőlősorokba ültették. A rozs és a búza két fontos kenyérnövény, egy év kivételével, minden évben megtalálható a bevételek rovatában. Inflációtól teljesen függetlenül, arányosan szerepel a talajviszonyok függvényeként, mind a rozs, mind a búza eladott mennyisége. A Pálfi tanya barna homokon települt, ez inkább a rozs termelésére alkalmas. A búza a homokon kisebb termést hoz, ezért az eladási tételek nagyságrendjében a rozs dominál. Pl. 1921-ben eladva 10,1 q rozs, de ugyanebben az évben búzából csak 2,17 q szerepel. A pengős viszonylatban is hasonló figyelhető meg. Fontos abraktakarmányunk, a zab kissé érthetetlen módon csak egy évben, 1925-ben csekély mennyiséggel jelenik meg: 2,88 q. Bizonyára, a vizsgált további években is termeltek abraktakarmányként zabot, de csak olyan mértékben, hogy a házi szükségletet ellássa, így piacra már nem jutott belőle. 92