A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Fodor Ferenc: A napraforgó termesztése, felhasználása és az olajsutulás Csólyospáloson

2. kép. A medve 3. kép. A hántoló forgóköve bevágás, a rovátka mutatta. Ezután következett a kő becirkalmazása, beállítása. Ha csapott a ko, akkor a már említett csapágy négy csavarján állítottak. A kövek közötti távolságot a safnifákksü állították. Ez igen pontos munkát követelt, mert ha túl közel került a két kő egymáshoz, akkor teljesen megőrölte a magot, ha nagy volt a távolság, akkor pedig nem hántolta meg rendesen. A kő fölött volt a garat, amelybe a kőpadhoz támasztott létrára állva lehetett a magot beleönteni. Ehhez hasonló megoldás volt a vámosoroszi szárazmalomban.

3 A meghántolt mag a sipókan keresztül folyt a ládába. Amikor a hántoló működésére nem volt szükség, akkor 8 Nagy Gy. 1959. 136. 77