A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szűcs Judit: A kásák, a lepények, a kenyér és a tésztafélék Szentesen

A kásák, a lepények, a kenyér és a tésztafélék Szentesen (A nyersanyag és a technika kapcsolata és változása) SZŰCS JUDIT (Csongrád, Múzeum) Az adott táj földrajzi viszonyai meghatározzák az ott élő ember táplálékát és annak nyersanyagát. A Délkelet-Alföld talaja löszön képződött vályogtalaj, meszes homok; a szikes talaj fajtái: homokon meszes, löszháton és öntéstalajon kilúgozott.

1 De nézzük meg, hogyan jellemzik a szentesi határ talaját az ott élő földművesek ! Az Alsórét: „Itt van az Alsórít. Ez csipákás, fekete csipákás főd." (Erdőháti Nagy Antal). Donát: „Bent, amit Donátnak neveznek, az lehet mondani lelke Magyarországnak, az annyira jó fekete főd. Kukoricatermő nagyon." (Rúzs Molnár Lajosné). Ecser: ,,A föd, az gyenge vót. A szikes talaj nem nagyon kedvezett a kukoricának..." (Rúzs Molnárné). ,,Ecser csak búzát termett, árpát, zabot... A búzát, azt mëg osztón atta. Amibű a jó kenyerek vótak." (Rúzs Molnár Lajos). Királyság: ,,Ot homokos a főd." (Erdőháti). A földek átlagban 10—15 aranykoronásak voltak, (Pusztai József közlése, aki a Városi Tanács dolgozójaként ezt hivatalból tudja). A szentesi határban tehát megtermett az árpa, a kukorica és a búza, mint táplálékot adó szemestermény. Ahol a víz kiölte a búzát, kölest vetettek helyette. Ételek nyersanyagaként —• ha időben változó mértékben is —, de mindegyik szolgált. A címben jelölt — a paraszti táplálkozásban lényeges szerepet játszó — ételek készítését a recens anyag alapján a XX. század fordulójára és első felére, a hagyományos paraszti gazdálkodás utolsó időszakára vonatkozóan dolgoztuk fel.

2 A város népességének jelentős része a vizsgált időszakra megközelítőleg egyenlő számban református és katolikus. A felekezethez tartozás táplálkozásbeli szerepét adott esetben említjük, illetve az adatközlők bemutatásánál is jelöljük. így a további ilyen irányú vizsgálathoz adatot szolgáltatunk. A nemzetiségek (német, román, szerb, szlovák) jelenlétét a vezetéknevekből, a felekezeti hovatartozásból ki lehet mutatni, de mivel a kis csoportokban érkezők nyelvükben, kultúrájukban asszimilálódtak, a táplálkozásban már Szentesen a nemzetiségi vonásoknak lényeges kérdésekben nincs nyoma.

3 Az ételeket a nyersanyag és a feldolgozás technikája szerinti rendszerezésben vesszük sorra.

4 1 Magyarország gazdasági földrajza 1963. 334. 2 Jelen munka része Szentes és környéke táplálkozása a századfordulón és a XX. század első felében című kéziratos dolgozatnak. 3 Szűcs Judit 1985. 321—330. Az Alföldön élő, még nem asszimilálódott nemzetiségek táplálkozásához fűződő hiedelmei egymásmellettiségükben vizsgálhatók. 4 Kisbán Eszter 1960. 6. A gabona és szemes termények az előkészítés és készítés technikája szerint: kásaételek, pépes ételek, lepényfélék, kenyér, főtt és sült tészták; és Kisbán Eszter 1966. Figyelembe véve Hegyi Imre 1964. 51