A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938
Érdemes megemlíteni a Köztársasági Magyar Kisgazda és Földműves Párt szerepét a földreformban. A párt kormánytámogató, ún. aktivista politikát folytatott, s igyekezett növelni a kormányzat bázisát a magyarság körében. 90 E feladatának ugyan nemigen tudott eleget tenni, propagandájában azonban elítélte a földreformmal szembeni tiltakozásokat, amelyek a kormányzattal szembeni nacionalista magyar pártoktól eredtek. A párt életre hívott egy földbérló' szövetkezetet, amit aztán választási propagandaeszközként használt fel. A szövetkezetnek csak az lehetett tagja — s így általa csak az juthatott földbérlethez —, aki a pártnak is tagja volt. 91 A földreform hatással volt a mezőgazdasági termelés szerkezetére is. A magyarság állattenyésztését elsősorban a Csallóközben érintette érzékenyen. Itt lényeges módosulás következett be az állatfajták összetételében : Fajta 1910 (%) 1935 (%) Juh 100 31,86 Szarvasmarha 100 89,83 Ló 100 113,56 Sertés 100 118,15 Kecske 100 186,00 A változás azzal magyarázható, hogy itt sok legelőt osztottak, amin a telepesek egyoldalú gabonatermelésre rendezkedtek be. Ezáltal nemcsak a legelőterület, hanem a szántóföldi szálastakarmány termelése is csökkent. 92 Némi „termékízerkezet"-váltás a növénytermesztésben is történt. Mátyusföldön például a magyar középparasztok egy része földjének egy hányadát kertté alakította át, ahol zöldségféléket, dinnyét, gyümölcsöket termelt. Áruik még a távoli prágai piacokon is versenyképesek voltak. 93 Az előzőekben láttuk már a magyar mezőgazdasági lakosság szociális összetételét. A birtokkal rendelkező magyar gazdákról csak hozzávetőleges és közvetett adataink vannak. 1930-ban a következőképpen oszlott meg a földbirtoklás a 23 déli járásban 94 : BÍrt S k rb?? Ó_ Birtokok száma Az / S f' Terület (ha) Ezen járások Gazdaságonkénti na (ha) gaza. %-a mg. ter %-а átlag (ha) 0—5 81480 65,54 140 960 16,30 1,73 5—20 36 298 29,20 323 778 37,39 8,92 20—50 4 338 3,50 109 547 12,65 25,14 50 felett 2 185 1,76 291697 44,69 133,50 90 Dr. Csánki Aladár, a párt vezére a Népújság 1922. 2. számban nyilatkozott a telepítésekről: „A telepítésre vonatkozóan nyíltan leszögezem, hogy erkölcstelen szájaskodásnak tartom a magyarságban félelmet kelteni a telepítéssel. Erkölcstelennek, mert azt a butaságot szintén senki sem hiheti, hogy a magyarságtól teljesen idegen nagybirtokra csak a magyarságnak volna igénye tiszta magyar vidéken is ; szájaskodásnak pedig azért, mert ezzel a minden követeléssel el akarják ütni a magyarságot az elérhető kevesektől is. Mi nemcsak nem félünk a telepítéstől, sőt testvéri barátsággal annak eredményes fejlesztését tartjuk kívánatosnak." Idézi Nagy S. 1924. 224. 91 A párt által létrehívott földbérlő szövetkezet alapszabályából: „A szövetkezet tagja lehet minden önjogú személy, ki egyszersmind tagja a köztársasági magyar kisgazda és földműves pártnak." Guta, Szimő, Nemesoroszi közsségekben a magyar lakosság ily módon hozzájutott rövidlejáratú bérletekhez. Magyar Kisebbség 1927./18. sz. 859. 92 Haltenberger I. 1938. 160. 93 Arató E. 1977 96. 94 Ua. 92—93. és saját számítások. 308
