A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

Igazi nagybirtok csak igen kevés van. Viszont Szlovákia 0—5 hektáros legkisebb gazdaságainak a kb. 27—28%-a esett ezekre a járásokra. (Szlovákiában az 1—5 hektáros birtokok száma 296 928.) Ezen felül kell még tekintetbe vennünk a mintegy 128 000 főnyi teljesen nincstelen magyar agrárproletárt (a magyar mezőgazdasági lakosság 29%-a), akiket a nyomor és a létbizonytalanság fokozottan sújtott. A gazdasági válság azonban nem kímélte a magyar kisparasztot sem. Az eladósodás különösen sújtotta a magyar kisbirtokot (0—10 ha), amely kb. 70%-ban eladósodott. A magyar birtokok 15%-a volt teljesen adósságmentes, s a birtokosok mindössze 15%-ának volt némi megtakarított pénze vagy bankbetétje.

95 A falvakban mindennapos volt a végrehajtó ; a földtulajdon jelentós része került a bankok tulajdonába. A magyar falu nyomorához az is hozzájárult, hogy az új birtokosok — főleg sztrájkok idején — a még szegényebb hegyvidékről hoztak szlovák idénymunkásokat.

96 A csehszlovákiai magyarság társadalmi szerkezetének módosulását a földreformból önmagában megmagyarázni nem lehet. Ehhez számításba kellene venni az ipar, a kereskedelem, az infrastruktúra változásait és egyéb szociológiai hatásokat is amelyek azonban már kívül esnek e dolgozat keretein. Mégis rá kell mutatnunk, hogy a két világháború között Csehszlovákiában csak a magyar társadalmon belül növekedett a mező- és erdőgazdaságból élők száma

97 : . . 1921 (%) 1938 (%) csehek 34,0 28,0 németek 28,0 23,0 szlovákok 62,0 57,0 ruszinok 83,0 81,0 magyarok 61,5 63,3 Ehhez hozzájárult természetesen a szlovákiai ipar leépítése, továbbá a magyarok kiszorulása a közalkalmazotti és közszolgálati pályákról. Az egész köztársaság és a világ fejlődésével általában ellentétben a csehszlovákiai magyanág körében társadalmi archaizálódás zajlott le. A dél-szlovákiai magyar társadalomban a mezőgazdaságból élők aránya olyan volt 1938-ban, mint a trianoni Magyarország területén 1890-ben.

98 Összefoglalás Összességében megállapítható, hogy a földreform nem volt képes megoldani a csehszlovák köztársaság agrárproblémáit. Először is a reform valójában nem vonta hatókörébe a kisajátításra előirányzott mintegy 4 millió hektár földet. Ennek csaknem felét és a mezőgazdasági földnek 34%-át visszaadták az eredeti birtokosoknak. Miközben a reform eltüntette a régi feudális típusú birtokformát, a birtokstruktúrát nem változtatta meg alapvetően, csak jelentős nemzeti helycserét hajtott végre. Megerősítette az uralkodó nemzet agrárburzsoáziáját, némileg erősítette a cseh és szlovák gazdag- és középparasztságot, valamint a különböző tranzakciók révén lehetővé tette, hogy a finánctőke még jobban benyomuljon az agrárszférába. A reform lebonyolítása 95 Haltenberger T. 1938. 160. 96 Ferenc L. 1978. 62—63. 97 Arató E. 1977. 90. 98 Janics K. 1971. 21. 309