A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

kötelezővé tették az igénybevett birtokok alkalmazottairól való gondoskodást.

73 Számukra, mivel földet nem, vagy elenyésző' mértékben kaptak, nem maradt más, mint a városokba áramlás, ahol csak a munkanélküliek számát szaporították, mások Kelet-Szlovákiába vándoroltak, hogy munkát találjanak, sokan koldulni kényszerültek. Tömegesen mentek az otthonaiktól távoli állami út- és vasútépítésekre, folyamszabályozási munkákra. Hogy vázlatosan megállapíthassuk a potenciális magyar igénylők számát, vegyük szemügyre a magyar mezőgazdasági lakosság szociális rétegződését (1930).

74 Helyzete Szlovákia Kárpátalja önálló gazda + családtag 53 143 210 000 10 236 40 000 Gazdasági munkás Napszámos Háztartási cseléd Gazdasági hivatalnok 19 000 40 000 1200 411 3 000 6 000 250 97 Összes mg. alkalmazott + családtag 60 611 48 000 9 347 9 300 108 611 18 647 A mezőgazdasági föld kiosztása 1930-ra nagyjából a Felvidéken is befejeződött. A fenti adatsor tehát a 20-as évek változásait is tükrözi. Ezt is tekintetbevéve, csak a mezőgazdasági alkalmazottakat számítva és 5—6 fos családokat feltételezve Szlovákiában 18—22 000-re, Kárpátalján 3100—3700-ra, tehát összesen 21 000—25 700-ra becsülhetjük a magyar potenciális földigénylő családok számát. Ehhez, bizonyára nem alaptalanul, számítsuk hozzá az önálló gazdáknak számító nagyszámú kis- és törpebirtokost. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a szlovák mezőgazdasági lakosság — különösen a nagy válság időszakában és azt követően — sem élt lényegesen jobb gazdasági körülmények között, a kárpátaljai nyomort pedig a kortársak egyenesen ázsiai méretűnek jellemezték. A többségi nemzet expanziójának kirívó formája volt a kolonizáció és a maradékbirtokok létesítése. Mindkettőnek összetett célja volt. A fő cél a többségi — elsősorban cseh — nemzet tagjainak juttatni a nemzetiségektől elvett földet. Ezen belül és formájában: jutalmazás, anyagi bázis teremtése nemzetgyűlési képviselőknek, helyi potentátoknak, az agrárpárt tagjainak, erősíteni a cseh és szlovák gazdagparasztságot, egyidejűleg megbontani a magyarság etnikai tömörségét. Vagyis megvalósítani a reform sokat emlegetett nemzeti tartalmát. Már 1927-ben jelentős az újonnan létrehozott kolóniák száma

75

: a történelmi országrészekben 144, Szlovákiában 55, Kárpátalján 11. Ezen túl a fennálló községekhez csatoltak a történelmi országrészekben 187, Szlovákiában 99, Kárpátalján 11 telepesbirtokot. Ezeknél a számoknál világosabban beszélnek azok, amelyek azt mutatják, hogy miként oszlott meg az egyes tartományok között a telepes birtokok száma és területe :

76 73 Haltenberger I. 1938. 158. 74 Ua. és Turcel L. 1983. 22. 75 Jócsik K. 1940. 28. 76 Ua. 305